A kormányátalakítás után egyébként más nyelvek is megoldódnak. A kormányból önként távozó korábbi környezetvédelmi miniszter például azt nyilatkozta a Le Monde című napilapnak, hogy mindig is alapvető nézeteltérés volt közte és François Fillon régi-új kormányfő között.
A Radikális Pártot vezető, a közvéleménykutatások szerint kifejezetten népszerű Jean-Louis Borloo most a jobbközép pártok összefogásán akar dolgozni, és az elemzők szerint csaknem biztosra vehető, hogy indulni fog a következő elnökválasztáson.
A vasárnap bejelentett kormányátalakítást egyébként továbbra is számos bírálat éri. Sokan az önálló családügyi minisztérium eltűnését kifogásolják, ezt a területet ugyanis a jövőben a szolidaritási és társadalmi kohéziós minisztérium felügyeli. A zöldek a környeztvédelmi tárca meggyengítését nehezményezik, az energiaügyeket ugyanis a jövőben az ipari minisztérium irányítja, ami a környeztvédők szerint egy nagy pofont jelent a megújuló energiákkal kapcsolatos eddigi politika számára.
A változások figyelemfelkeltő újdonságai közé tartozik, hogy megszűnt a nemzeti identitás minisztériuma, amely a bevándorlást és a külföldiek beilleszkedését volt hivatott felügyelni, és ezt a területet a jövőben a belügyminisztérium kezeli majd. Ez ügyben egyes elemzők úgy vélik, az átalakítás valójában a nemzeti identitásról megkezdett vita kudarcát jelzi, mások viszont úgy vélik, az a tény, hogy a kérdéssel immár a belügy foglalkozik, valójában azt jelenti, hogy az ügyben ezentúl még inkább a puszta rendőri szemlélet fog érvényesülni.
Nicolas Sarkozy köztársasági elnök kedd este másfél órás tévéinterjúban készül elmagyarázni a franciáknak a kormányátalakítás értelmét, és a tervek szerint a következő elnökválasztásig hátralévő időre vonatkozó terveit, célkitűzéseit is ismertetni fogja.
Egy friss felmérés mindeközben azt mutatja, hogy a franciák hatvannégy százaléka nem bízik az új kormányban, nyolcvankilenc százalékuk pedig azt gondolja, hogy az valójában az eddigi politikát folytatja.