A francia Állami Számvevőszék már évek óta kifogásolja, hogy a társadalombiztosítás szervezetei nem ellenőrzik elég hatékonyan a visszaéléseket, és egyik legutóbbi jelentésében azt is a vezetők szemére vetette, hogy erősen alábecsülik a csalások által okozott károkat. Ezek a távolról sem hízelgő megállapítások látványos cselekvésre késztették úgy az egészségbiztosító, mint a családi pótlékot kifizető Országos Családi Juttatások Pénztára, illetve a tb-járulékokat beszedő, Urssaf nevű szervezet vezetőit.
A parlamentnek csütörtökön bemutatandó jelentésükből kiderül, hogy az egészségbiztosító által felderített csalások összege több mint 151 millió euróra, mintegy 41,5 milliárd forintra rúgott, ami alapvetően a jogosulatlan betegállományok után járó kifizetésekből, illetve a kórházak túlszámlázásaiból adódott. A szervezet tavaly több mint kilencszáz feljelentést tett magánszemélyek ellen, emellett közel kétszáz orvos és tizenöt kórház ellen is eljárást indítottak.
A visszaélések másik melegágyának az Országos Családi Juttatások Pénztára számít, az ellenőrei által tavaly felderített csalások végösszege több mint 85 millió euróra, mintegy 23 milliárd forintra rúgott, de a szervezet vezetői a visszaélések következtében elfolyó állami pénzt éves szinten 500-800 millió euróra becsülik. Vagyis e téren még drákóibb szigorításra számíthatnak a jövőben a franciák.
A feketemunka elleni harc jegyében a társadalombiztosítási járulékokat beszedő Ursaff tavaly 130 millió eurós, közel 36 milliárd forintos plusz pénzt szedett be, ami a három évvel korábbi összegnek a kétszerese, a 2003-as szintnek pedig a négyszeresére rúg. Ami azt mutatja, hogy folyamatosan emelkedik a feketemunka aránya Franciaországban.
A társadalombiztosítás vezetői szerint a probléma az, hogy a felderített közel 400 millió eurós csalásból évente alig 90-100 milliót tudnak visszaszerezni. A legkönnyebb műveletnek a jogosulatlanul felvett családi pótlék visszafizettetése számít, e téren a felderített összegek 70-80 százalékát tudják visszanyerni. A legnehezebb dolguk viszont a feketemunkával van, a tetten ért cégek az esetek többségében ugyanis csődöt jelentenek, így a hatóságok a meg nem fizetett tb-járulékok mindössze 10-15 százalékát tudják behajtani.