A Quick igazgatósága természetesen tagadja a vádat, azt mondják, a szóban forgó férfit pénzügyi szabálytalanságok miatt menesztették. Az érintett viszont erre azt válaszolja, hogy húsz éve dolgozik a cégnél, és amíg a halal téma nem került napirendre, nem volt gond a munkájával.
Egyelőre nem tudni, hogy mi lesz a konfliktus kimenetele, az ügyre azonban várhatóan a politika is felfigyel. Szeptemberben ugyanis több polgármester, illetve parlamenti képviselő is tiltakozott az áttételesen többségi állami tulajdonban lévő Quick azon döntése ellen, hogy mintegy harminc éttermében halal hússal szolgálja fel hamburgereit.
Sőt, hét kormánypárti honatya nyílt levelet is közzétett az ügy kapcsán, melyben úgy fogalmaztak, hogy a halal étel bevezetése alapvetően ellenkezik az állam laicitásával és úgy vélték, hogy az ilyen lépések valójában a társadalom balkanizálódásához és elgettósodásához vezetnek.
A politikusok akkor azt is kilátásba helyezték, hogy a kérdés miatt a Quicket csaknem 100 százalékban tulajdonló, amúgy állami ellenőrzés alatt álló letéti pénztár vezetését is megkeresik. A jelek szerint azonban a tulajdonos nem tartja rossz ötletnek a kezdeményezést, az étteremlánc vezetése pedig továbbra is azt hangsúlyozza, hogy a halalkínálat gazdaságilag kifizetődő, hozzátéve, hogy az új módi ellen tiltakozó alkalmazottaiknak a cégen belül más munkahelyet kínálnak.