Három hete lesz az Európai Tanácsnak és az Európai Parlamentnek arra, hogy megállapodjon az Európai Unió 2011-es költségvetéséről. A bizottság előterjesztését osztja az Európai Parlament elnöke is.
Jerzy Buzek az uniós állam- és kormányfők csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozójának elején szólalt fel, mint rendszerint, de amellett, hogy kifejtette álláspontját az aktuális témákról, felvetette a csúcs napirendjén nem szereplő jövő évi költségvetést. Leszögezte, hogy hat százalékos kiadásnövekedést szeretne 2011-ben.
A parlamenti elnök szerint erre azért lenne szükség, mert az unió költségvetése az elmúlt 20 évben nem növekedett a bruttó nemzeti jövedelemhez képest. A parlament ráadásul hét területen mindenképpen több forrást szeretne: ezek között van például az, hogy jövőre kezdődik meg a következő hétéves büdzsé tárgyalása, ami pénzbe kerül, és szerinte ellentételezni kellene a Lisszaboni Szerződésből következő pluszkiadásokat is. Az Európai Tanács már korábban közölte, hogy három százalékpontnál nagyobb kiadásnövelést nem tud elképzelni.
Az állam- és kormányfői csúcstalálkozó idején pedig kiszivárgott egy levél, amelyet 11 tagország küldött a tanács elnökének, Herman Van Rompuynek. Ebben külön is kinyilvánítják, hogy nem fogadnak el 2,9 százaléknál magasabb kiadásnövelést. Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Hollandia, Svédország, Csehország, Dánia, Ausztria, Finnország, Szlovénia és Észtország azzal érvel, hogy amikor minden országnak fájdalmas döntéseket kell meghoznia, akkor nem emelkedhet ilyen mértékben az uniós költségvetés.
Nagy-Britannia felháborodását is sokan megértik: David Cameron brit kormányfő ugyanis idén és jövőre is történelmi mértékűnek nevezett kiadáscsökkentést tervez, emellett nehezen tudná elmagyarázni a londoni törvényhozásban, hogy még többet kellene befizetni az unió költségvetésébe, holott nettó befizetőként eleve kevesebbet kap vissza a közösből.