A brit kormányfő parlamenti beszédének egyik leginkább drámai pontja volt, amikor bejelentette, hogy takarékossági okokból a tervezettnél korábban kivonják a szolgálatból a haditengerészet 22 ezer tonnás zászlóshajóját, a huszonöt éve készült Ark Royal repülőgép-hordozót. Két ennél kisebb anyahajó fogja majd pótolni, de ezeket csak kilenc év múlva bocsátják vízre.
Az Ark Royal nyugdíjazása miatt - még az is lehet, hogy csupán ócskavas lesz belőle - fölöslegessé válnak a fedélzetéről felszálló Harrier harci repülőgépek.
További döntés, hogy mégsem gyártatja le a légierő a Nimród-típusú kémrepülőgépeket, és 2015-ig - ekkor fejezi be Nagy-Britannia a maga részéről az afganisztáni háborút - tizenkét ezer fővel csökkentik a légierő, a haditengerészet és a hadsereg, huszonöt ezer fővel a civil beosztottak állományát. Nagy-Britannia mindazonáltal eleget tesz NATO-kötelezettségének, tehát a GDP két százalékát katonai célokra költi, így a katonai költségvetést illetően megtartja negyedik helyét az Egyesült Államok, Kína és Oroszország mögött.
David Cameron miniszterelnök szerint nem csak a katonai kiadások szükséges csökkentéséről van szó, hanem a XXI. század új stratégiai realitásairól is. Kevesebb tankra van szükség és az eddiginél kisebbre méretezett nehéztüzérségre - de több pilóta nélküli repülőgépre. Az esetleges háborúkat immár szövetségesek vívják, így például az új repülőgép-hordozók alkalmasak lesznek arra, hogy a fedélzetükről amerikai és francia harci gépek is felszállhassanak. Lényegesen nagyobb szerepet kap a hadviselésben a kibernetika, és egyre nyilvánvalóbb, hogy a háborúkat kitartó diplomáciával, politikai lépésekkel meg kell előzni, mielőtt kirobbannának.