Hogyan viszonyuljanak a katolikus iskolák muzulmán diákjaikhoz? Ehhez ad útmutatást az a kézikönyv, amelyet a katolikus oktatás vezetése állított össze Franciaországban.
Miért van szükség egy ilyen dokumentumra? Azért, mert egyre több a muzulmán vallású diák a francia iskolarendszer tíz százalékát kitevő katolikus oktatási hálózatban, egyes intézményekben arányuk a hetven százalékot is meghaladja.
A kézikönyv azokra az eddig felmerült problémákra igyekszik választ adni, amelyek sokszor komoly fejtörést okoznak a tanároknak és az intézményvezetőknek. Az egyik gimnáziumban például a muzulmán diákok megtagadták, hogy uszodába menjenek tornaórán, mert attól tartottak, hogy véletlenül lenyelik a vizet, és ezzel megsértik a muzulmán nagyböjt, a Ramadan idejére vonatkozó vallási előírásokat.
Egy másik intézményben karácsony előtt Betlehemet helyeztek el a bejárat közelében, mire több muzulmán szülő tiltakozásba kezdett, mondván, számukra tűrhetetlen azt hallani, hogy Jézus Krisztus Isten fia. A muzulmán vallás által előírt napi öt ima is bonyodalmakat okoz: egy iskolaigazgató jóindulatúan felajánlott egy termet muzulmán diákjai számára, hogy ott imádkozzanak, ám az eredmény az lett, hogy a fiatalok gyakorlatilag kisajátították a helyiséget, mondván, a szóban forgó terem szent hellyé változott, és az iskola vezetése képtelen volt azt más célokra használni.
A kézikönyv kiadását kétéves műhelymunka előzte meg, amelyben az iskolahálózat vezetői a katolikus püspöki konferencia szakértőivel körbejárták a problémát okozó kérdéseket és az azokra adandó válaszokat. A munka során az is kiderült, hogy sok helyen az iskolavezetés azzal igyekezett elejét venni a konfliktusoknak, hogy háttérbe szorította az intézmény katolikus jellegét. Például karácsonykor egymás megajándékozására helyezték a hangsúlyt, de egy szót sem ejtettek Jézus születéséről.
A szakértői munka végkövetkeztetése az, hogy ezeknek az iskoláknak akkor is meg kell őrizniük katolikus jellegüket, ha a muzulmán diákok történetesen többségbe kerülnek. Eltanácsolják az igazgatókat például attól, hogy a muzulmán vallási előírásoknak megfelelő, úgynevezett halal ételt vezessenek be az iskolai étkeztetésbe.
Ezzel ugyanis szerintük egyrészt "bezárnák" az érintetteket saját kultúrájukba, másrészt az iszlám jogértelmezők amúgy is arra biztatják a híveket, hogy igyekezzenek az adott társadalom szokásait elfogadva folytatni életüket. Ami azt jelenti, hogy a disznóhúst leszámítva mindent ehetnek, akkor is, ha az nem halal.
"A katolikus iskola nem egy vallási önkiszolgáló, az egyház által megfogalmazott küldetése van, ezért fontos, hogy a másság elfogadás mellett bátran vállaljuk identitásunkat" - fogalmaznak végkövetkeztetésükben a kézikönyv készítői.