Több, mint kétezer elesett NATO-katona, ennél nagyságrendekkel több lázadó és civil áldozat, továbbra is gyenge közbiztonság, ismétlődő merényletek és korrupció. A bírálók így látják a 2001. szeptember 11. után néhány héttel megindított afgán háború mérlegét.
George Bush akkori amerikai elnök szinte totális támogatást kapott az akcióhoz. Az Al-Kaidát rejtegető tálib rezsimet 2 hónap alatt sikerült megdönteni és a nyilvános kivégzéseket tartó, a zenét betiltó és a nőket lepel alá kényszerítő fundamentalisták uralma véget ért. 2003-tól azonban, amikor Bushék figyelme - és anyagi forrásai - Irak felé fordultak, a tálibok újra erősödni kezdtek.
Azóta visszaszivárogtak az ország több részérére és különösen délen, elkeseredett harcra kényszerítik a koalíciós katonákat. Egy magyar konvoj elleni támadásban a nyáron két magyar katonát is megöltek.
A konfliktus főszereplői azt találgatják, hogy az amerikai Obama-kormányzat mennyire kötelezte el magát a rendezés mellett. Bár az elnök megválasztása előtt azzal kampányolt, hogy az igazi fenyegetés nem Irakból, hanem Afganisztánból származott, egyre nagyobb a valószínűsége, hogy ki akar szállni az otthon népszerűtlenné vált háborúból. Hollandia már hazahívta katonáit, és a kanadaiak is nemsokára kivonulnak.
Hamid Karzai afgán elnök így nyitni kezdett a szomszédos Pakisztán és a megbékélésben érdekelt lázadók felé. Pakisztán, amelyet immár szokás Amerika "nominális szövetségesének" nevezni azt mondja: szembeszáll a területén található, és Afganisztánba átcsapó lázadókkal, de nyugati szövetségesei szerint megtűri őket, a koalíciós szárazföldi erők pedig nem léphetnek pakisztáni területre, hogy felvegyék velük a harcot.
A külföldi erők - amelyek időnként tévedésből afgán civilek tucatjait ölik meg - egyre népszerűtlenebbek az afgánok körében. Azért is, mert az utóbbi időkben a tálibok megerősödtek és közben nem sokat látnak az országba áramlott segély-milliárdokból. 10 évvel a tálibok megdöntése után még mindig támadások érnek iskolába igyekvő lányokat.
David Petraeus, a szövetséges erők főparancsnoka azt reméli: stratégiája, amely a nagyobb városok védelméről, a tálib gócok felszámolásáról és a kormányzás minőségének javításáról szól - meghozza gyümölcsét.
A tábornok ellentmondani látszott Obama elnöknek, mert azt mondta: biztosítani kell a megfelelő csapatlétszámot a misszió befejezéséhez. Közben a NATO azt szeretné, ha sikereiről is szó esne. Egy októberi dokumentum szerint az elmúlt hónapban 251 ellenséges parancsnokot öltek meg, rekordszámban foglalják le a pokolgépek gyártásánál használt ammónium nitrátot, a visszafoglalt Marjah városban megnyíltak az iskolák és rendőrőrsök, az afgán nemzeti hadsereg létszáma pedig a tervet meghaladva növekszik.