Az eljárás tavaly áprilisban indult meg a kiállítás ellen, azt követően, hogy két emberi jogvédő csoport bírósághoz fordult, mivel azt gyanították, hogy a testek valójában emberkereskedők révén jutottak a szervező céghez, és azt sem tartották kizártnak, hogy halálraítélt és kivégzett kínaiak maradványairól van szó.
A bíróság első fokon már tavaly elrendelte a magyar nagyközönség által is látott, Budapesten Testek címmel megrendezett kiállítás bezárását, és már akkor is azzal érveltek, hogy az emberi testek "meg nem engedett", "elidegenítő" bemutatása sem az illendőségre, sem a tisztességre nincs tekintettel, hozzátéve, hogy a holttesteknek nem a kiállítóteremben, hanem a temetőben van a helyük.
A kiállítást szervező Encore Production cég vezetője akkor "elképesztőnek" nevezte a döntést és fellebbezést nyújtott be. A másodfokú ítélet valóban enyhülést mutatott, a bírák ugyanis úgy vélték, hogy a preparált emberi holttestek kiállítása bizonyos körülmények között megengedhető, ám ehhez a cégnek igazolnia kell a "tárgyak" származását.
A szervezők ezzel a döntéssel sem voltak elégedettek, annak ellenére, hogy korábban azt hangsúlyozták, hogy rendelkeznek a szükséges dokumentumokkal. Azokat amúgy egy hongkongi székhelyű alapítványtól szerezték be, ahol egyébként - állításuk szerint - arról is biztosították őket, hogy minden érintett beleegyezett abba, hogy testét a halála után kiállítsák.
A cég fellebbezése azonban váratlan, az emberi test méltóságát védők számára kifejezetten kedvező fordulatot vett. A Legfelső Semmítőszék bírái ugyanis kimondták: a polgári törvénykönyv egyik szakasza szerint a halottak földi maradványait tisztelettel, méltósággal és illendő módon kell kezelni. Márpedig a holttestek kereskedelmi célú kiállítása semmiképpen sem felel meg ennek a követelménynek, ezért az nem csupán szemérmetlen, hanem törvénytelen is.