Az elhárítótiszt szerint Franciaországot az afganisztáni háborúban játszott szerepe, a külpolitikai megnyilvánulásai, valamint az országon belül zajló, például a muzulmán nők testét elfedő burkáról szóló viták teszik az esetleges támadások célpontjává. A Le Journal de Dimanche - magyarul Vasárnapi újság - című lapnak adott interjúban úgy véli, hogy alapvetően három irányból érkezhet a veszély.
Tartani lehet a muzulmán hitre áttérő és radikálizálódó francia állampolgárok magányos akcióitól, a külföldről beszivárgó szélsőséges muzulmán kommandóktól, valamint az Afganisztánban, Jemenben vagy Szomáliában kiképzett, ugyancsak francia állampolgárságú harcosoktól.
Ami a franciaországi muzulmánokat illeti, Bernard Squarcini szerint a közel 6 milliós közösség közül mintegy háromszáz személy jelenthet különösebb veszélyt, az országszerte számon tartott 1800 muzulmán imahely közül pedig mintegy harmincban hirdethetik a gyűlöletet, amit szerinte a belügyminisztérium kellőképpen ellenőrizni tud.
Az elhárítás főnöke ugyanakkor azt mondta, hogy évente legalább két merényletet hiúsítanak meg Franciaországban. Az általa említett esetek közül kettő már ismert volt a nagyközönség számára, például az, hogy tavaly novemberben támadás készült az ország keleti részén állomásozó 27. hegyivadász zászlóalj ellen, az azonban szemmel láthatóan mindenkit meglepett, hogy a közelmúltban a fővárosi zsidó közösség ellen is merénylet készült.
Squarcini szerint egy öngyilkosjelölt az izraeli hadsereg számára Párizsban rendezett adománygyűjtésen akarta felrobbantani magát. Azt egyelőre senki sem tudja, hogy pontosan mikor történt az eset, és azt az igazgató sem árulta el, csak annyit közölt, hogy a szóban forgó férfit nemrég tartóztatták le Egyiptomban és az ottani hatóságok átadták őt Franciaországnak.