A törökök 58 százaléka mondott igent az alkotmány szám szerint 26 helyen történő módosítására, amit Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök úgy kommentált, hogy az ország "történelmi küszöböt lépett át a fejlett demokrácia és a jog uralma felé".
A mostani, 1980-as alkotmányt az akkori katonai puccs után fogadták el. A reformcsomag részeként a bíróságok ítélkezhetnek ezentúl az államellenes cselekményt végrehajtó katonák felett, és eltörölték az 1980-as puccsista vezetők immunitását.
Tiltják a gyerekek, idősek és fogyatékosok elleni diszkriminációt, erősítik a nők egyenjogúságát. Törölték a "politikai indíttatású" sztrájkok tilalmát. A parlamenti képviselők megtarthatják mandátumukat, még akkor is, ha pártjukat a bíróság feloszlatta.
Ez főleg a kormánypártot védi, amelynek elődjét feloszlatták, és nemrég fennállt a veszély, hogy az AK is hasonló sorsra jut. Az alkotmánymódosításokkal a parlamentnek nagyobb befolyása lesz a bírák kinevezésére.
Az EU üdvözölte az eredményt és azt mondta: Törökország régóta fennálló kérdéseket oldott meg azért, hogy teljesen megfelelhessen az uniós csatlakozási feltételeknek. Barack Obama amerikai elnök telefonon gratulált a török kormányfőnek.
Bár a módosítások támogatása elsöprő volt, kommentátorok megjegyzik: a voks ismét felszínre hozta az ország nyugati városaiban élő és "nyugatos" beállítottságú, valamint a vidéki törökök közötti ellentéteket.
A városokban - így Isztambulban - erős volt a "nem" tábor, amely továbbra is gyanakszik, hogy a kormány fokozatosan és "a hátsó ajtón át" iszlamizálni akarja az országot. Erdogan felesége például fejkendőben jelent meg a szavazóhelységben - a kendő állami intézményekben való viselete már régóta heves vitákra ad okot a világi és vallásos törökök között.
Az ellenzékiek is elfogadják, hogy a csomag egyes elemei erősítik a demokráciát - például csökkentik az állam világi mivoltát eddig akár puccsok árán is megőrző hadsereg hatalmát. Viszont azt is mondják, hogy a kormány "veszélyesen" nagy befolyással lehet a bíróságokra. A kurd kisebbség pártjai a voks bojkottjáért kampányoltak, mert az volt a követelésük, hogy Törökországnak teljesen új alkotmánya legyen.
A hatalmon lévő AK párt már 2002 óta készült az alkotmánymódosításra és a referendumban aratott győzelme azt is jelentheti, hogy tíz hónap múlva a választók sorozatban harmadszor is kormányra emelik, elemzők szerint azonban ezzel párhuzamosan tovább mélyül majd a megosztottság a török társadalomban.