Csak hevenyészett taps kísérte a szavazást, amellyel törvényhozási jóváhagyást is kapott a spanyol miniszterelnök munkaügyi reformcsomagja. A dolgozók könnyebb elbocsátását lehetővé tévő jogszabályt valójában már a nyáron, rendelettel hatályba helyezték. A szavazáson csak a kisebbségben kormányzó szocialisták
támogatták a csomagot, a baszk nacionalisták tartózkodása mellett és más pártok ellenszavazataival szemben.
José Luis Zapatero kormányfő azt reméli, hogy a népszerűtlen intézkedés segít visszaszorítani a 20 százalékosra ugrott munkanélküliséget, megnyugtatni a nemzetközi befektetőket és így elkerülni, hogy tovább dráguljanak a már így is jelentős költségvetési hiánnyal küszködő Spanyolország számára a hitelek.
A spanyol büdzsé deficitje már közel háromszorosa az euró tagság feltételének számító három százaléknak, jelenleg a GDP több mint 11 százaléka. Görögországhoz és Portugáliához hasonlóan így a madridi államkassza is csak drágán jut kölcsönökhöz.
A kormány szerint ebből a helyzetből a munkaügyi reform lehet az egyik kiút. Az állandó szerződéssel rendelkező spanyol dolgozókat nagyon nehéz elbocsátani a végkielégítések miatt is, míg az utóbbi években felvett dolgozók úgynevezett "szemét-szerződéseket" voltak kénytelenek aláírni. Ezek rövid, határozott időre szóltak, minimális juttatásokkal, és ha jöttek a leépítések, őket tették az utcára leghamarabb. A spanyol fiatalok körében az ilyen szerződések miatt különösen magas a munkanélküliség.
Népszerűtlen lesz az a kitétel, amely lehetővé teszi, hogy a cégek áthelyezzék az ország más részeibe a régiójukhoz általában ragaszkodó spanyolokat, vagy az, hogy más munkakört adjanak nekik a cégen belül. A vállalatoknak azzal könnyítik meg a nehéz időkre való reagálást, hogy lehetőségük lesz minimális végkielégítéssel elbocsátani dolgozóikat.
A spanyol szakszervezetek "szemtelenül üzletbarátnak" nevezték a szocialista kormány reformját, és azokat a terveket, hogy 65 évről 67-re tolják ki a nyugdíjkorhatárt, és szeptember 29-re általános sztrájkot hirdettek.
A spanyol gazdaság két év visszaesés után épphogy elkezdett növekedni, de a kormány attól fél, hogy a szigorítások, például az áfaemelés miatt ismét visszaesik a fogyasztás, és leáll a növekedés.