Az ausztrálok pomoknak hívják az angolokat, és nem győzik őket heccelni a krikettben és más sportágakban nyújtott teljesítményük miatt. A britek még ködösen emlékeznek arra, hogy egykor nemkívánatos és börtönviselt polgártársaikkal népesítették be a messzi kontinenst. Manapság azonban már irigylik az ausztrálokat, és a tévében egymást érik azok a műsorok, amelyek arról szólnak, hogyan próbál egy-egy család szerencsét az általuk Oznak becézett országban.
Dél-Ausztrália kormánya azt szeretné, ha az ilyen angolokból egyre több lenne. Ennek érdekében közvélemény-kutatást végeztek az óhazában, és kiderítették, hogy a fiatal brit dolgozók több mint a fele halálosan unja a munkáját, háromnegyedük pedig ki sem lép az irodából a munkaidő alatt.
Leginkább Wrexham és Coventry dolgozói szenvednek - a minden bizonnyal nem objektív tudományossággal folytatott felmérés szerint ezek a legrosszabb munkát adó és legunalmasabb éjszakai élettel rendelkező brit városok. Portsmouth, Chelmsford, Southampton, Cardiff és Oxford irodai munkásai is unatkoznak. Különösen azok, akik elektronikai cégeknél, adminisztrátorként, vagy telefonközpontokban dolgoznak - állítják az ausztrálok.
Unalmas életükből azzal akarják elcsábítani melegebb égtájakra az angolokat, hogy náluk olyan izgalmas állásokat tölthetnek be, mint a "koalabefogó", "sörkóstoló" és "cápacímkéző".
Ha hozzánk költöztök, akkor helyreállhat nálatok a munka és az élet közötti egyensúly, nem kell a túlórától, magas adótól és kitolódó nyugdíjkorhatártól rettegni - szól az üzenet a 18-30 év közötti briteknek.
Hogy mennyi fiatalt sikerül elcsalogatni, egyelőre kérdéses. Annak tudatában azonban, hogy egyre nehezebb bejutni a brit egyetemekre, azoknak pedig, akiknek sikerül, hatalmas terhet jelentő diákhitel esik a nyakába, no és az a tény, hogy a távoli kontinensen jobbára süt a nap, sok brit fiatalt csábíthat el hazájából.