Alig kezdte meg munkáját az ENSZ tényfeltáró bizottsága, máris nyilvánvalóvá vált, hogy nehéz lesz a felek számára elfogadható megállapításokra jutni.
A testületet Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár állította fel, hogy kivizsgálja azt az esetet, melynek során május végén izraeli kommandósok megöltek kilenc török aktivistát a Gázai övezet felé tartó hajókon. Az izraeliek azzal védekeztek, hogy rátámadtak az ellenőrzésre érkező katonákra, míg a török és más aktivisták azt állították, hogy a kommandósok léptek fel brutálisan.
Az eset nyomán súlyosan megromlott a korábban szövetséges Törökország és Izrael viszonya, és ezért volt nagy eredmény, hogy az ENSZ-főtitkárnak sikerült elérnie a négytagú testület felállítását, amelyben egy török és egy izraeli képviselő is helyet foglal.
A hét elején felmerült, hogy ENSZ-vezetők titkos alkut kötöttek az izraeliekkel arról, hogy nem hallgatnak ki izraeli katonákat. Ezt a főtitkár cáfolta, amire viszont az izraeli kormányszóvivő azt mondta: olyan testülettel nem működnek együtt, amely katonáik felelősségét akarja felmérni. Ban szóvivője később közölte: nem idéznek be katonákat.
Törökország az incidens után hetekig követelte, hogy az izraeliek kérjenek bocsánatot, és hogy fogadják el a nemzetközi vizsgálatot. Ehud Barak izraeli védelmi miniszter viszont provokációnak nevezte a Gázába tartó segélyflottilla útját. Izraelben sokan úgy tartják, hogy ha a török kormány nem is bátorította, de elnézte a készülő akciót.
Ebben a helyzetben a Geoffrey Palmer volt új-zélandi miniszterelnök vezetésével működő bizottság a két érintett ország belső vizsgálatainak eredményeit fogja vizsgálni, és javaslatokat tesz majd arra, hogy hogyan lehet elkerülni egy hasonló véres incidenst.
Mindez egyik oldalon sem elégíti majd ki a határozott ítéletet várókat. A török és nemzetközi aktivisták Izrael gázai blokádjának elítélését akarják, az izraeliek azt, hogy a világ ismerje el: a Gázában uralmon lévő Hamász a biztonságát fenyegeti.