A keddi 45 halott után az éjszaka újabb több mint egy tucat embert öltek meg Karacsiban, azt követően, hogy hétfőn lelőtték a város egyik parlamenti képviselőjét. Az erőszak miatt szerda reggel zárva maradt a 18 milliós városban a legtöbb üzlet és benzinkút, a tőzsdén pedig lanyha volt a kereskedés. Karacsiban található a Pakisztáni Központi Bankja is - ezért a vérontás kihathat az ország gazdaságára.
A városban hagyományosan erős az etnikai, vallási és szektás feszültség, az al-Kaidával szimpatizáló szélsőségesek az afganisztáni háború kezdete óta pedig többször támadtak külföldiekre.
A politikai erőszak mellett a súlyos áradások okoznak bajokat Pakisztánnak - a természeti katasztrófa immár több mint hárommillió embert érint és több mint 1500 lakos halálát okozta.
A folytatódó monszunesők csak súlyosbítják a helyeztet. A túlélők és a károsultak egyre dühösebbek, mert úgy érzik, hogy a kormány hátat fordított nekik. Aszif Ali Zardari elnök annak ellenére elutazott nagy-britanniai látogatására, hogy kommentátorok az árvizeket történelmi katasztrófának nevezték. Az államfő azonban fontosabbnak tartotta, hogy személyesen válaszoljon azokra a Londonban is elhangzott vádakra, hogy a pakisztáni biztonsági szervek egy része összejátszik az afganisztáni tálibokkal. Zardarit tüntető csoportja fogadta londoni szállodájánál, egy sor pakisztáni származású brit képviselő pedig lemondta a vele tervezett ebédet.
Az ENSZ egyik pakisztáni ügyekkel foglalkozó segélyfelelőse azt mondta: arról tárgyalnak, hogy nemzetközi segélyfelhívást tegyenek-e a közzé. Annyi már most bizonyos, hogy sürgősen szükség van tiszta ivóvízre és a higiénés feltételek biztosítására, hogy elkerüljék a járványokat.
A hadsereg szerint eddig 54 ezer embert mentettek ki az elöntött térségekből. Az árvizeket a múlt héten esett rekordmennyiségű eső váltotta ki - az ezt kísérő földcsuszamlásokban egész falvak tűntek el, és mezőgazdasági területek semmisültek meg.