A louisianai Grand Isle lakosai idegesek. A nők korábban gond nélkül sétálhattak egyedül az utcákon, manapság viszont félnek kimenni, vagy kiengedni a lányaikat. Az üzletek tulajdonosai is aggódnak; az egyik bár gazdája pedig pisztolyt vett magának.
A másfél ezres lélekszámú városkában eddig nyaraló családok és horgászok voltak a látogatók, nyáron azonban munkások hada lepte el a települést, akik a Mexikói-öbölbe ömlött nyersolajat takarítják fel. A férfiak kis csoportokban kószálnak, és néha a kocsmák felé tartva átvágnak a családi házak között a nyírt pázsiton.
A British Petroleum egyik illetékese azt mondta: a munkások néha rasszista előítéletekkel szembesülnek.
Bár a jobbára fehér lakosok nem emlegetik a munkások bőrszínét, az nyilvánvaló, hogy a legtöbbjük fekete. A helyiek inkább azt mondják, hogy az újonnan érkezettek másképp viselkednek, mint ahogy azt megszokták, és ez aggodalmat vált ki, még akkor is, ha nem érzik fenyegetve magukat.
A 44 éves Vicky McVey egy sportbárban dolgozik, és nem hagy semmit a véletlenre. "Soha nem volt fegyverem, de most ott van egy az ágyam mellett. Odajönnek hozzám a parkban, megérintenek, beszélnek hozzám és zaklatnak" - panaszkodott az AP munkatársának.
Maguk az érintettek tisztában vannak a helyzettel. "Ez egy átlagos kisváros. Ha idejön egy rakás idegen, persze hogy megijednek a helyiek. Ha az idegenek feketék, még inkább." Egy másik munkás azt mondta, hogy jobbára a kollégáival tölti az időt. "Nem bántanak minket, de piknikezni sem hívtak" - mondta a lakosokról.
A városban nemrég késelés történt, amire emberemlékezet óta nem volt példa. A támadó és az áldozat is az olajtársaság alkalmazásában állt. Bár bizonyítékokkal nemigen tudnak szolgálni, ha valami eltűnik - például a golfkocsik, amiken néha közlekednek - a helyiek máris a jövevényeket hibáztatják.
Grand Isle városban naponta ezernyolcszáz munkás fordul meg, aki a partok takarításában segédkezik. A BP szóvivője azt mondta: próbáltak helyieket felvenni, de azok nemigen hajlandók 12 dolláros órabérért dolgozni. A cég utasította a munkásokat, hogy ne járjanak át a lakosok kertjein, alvállalkozóit pedig arra, ellenőrizzék, hogy a munkások fogyasztanak-e alkoholt és drogot.
Több más tengerparti kisvárosban is felbolydult az élet a louisianai partokon. 24 órás rendőrjárőrök, folyamatosan érkező teherautók zavarják az eddigi idillt, és a helyiek mérgesek, amiért a szennyezés miatt nem tudnak lemenni a partra.