A venezuelai elnök a diplomáciai viszony megszakításával és egy "rendkívüli" nemzetbiztonsági tanácsi ülés összehívásával válaszolt szomszédjának azokra a vádjaira, hogy a Farc mozgalom baloldali gerilláit rejtegeti.
Kolumbia és Venezuela - amely magát Bolivári köztársaságnak nevezi, utalva a dél-amerikai függetlenségi harcosra - 2008-ban egyszer már majdnem háborúba keveredett egymással. Az amerikaiak által támogatott kolumbiaiak Ecuadorban semmisítették meg az országukban aktív lázadók egyik bázisát, haragra gerjesztve a baloldali gerillákkal szimpatizáló Hugo Chávezt.
A két ország a dél-amerikai mini-hidegháború törésvonalán fekszik. Kolumbia, ahol évtizedes gondot jelent a marxista Farc mozgalom és a kokaintermelés, az Egyesült Államok leghűségesebb szövetségese. Venezuela legjobb barátja Kuba, a nemzetközi porondon nagyobb befolyást kereső Oroszország pedig harci gépeket és fegyvereket ad el neki.
Chávezt azzal vádolják, hogy segíti a Farc mozgalmat, de Kolumbiával azért is feszült a viszonya, mert a hamarosan távozó Uribe elnökkel kölcsönösen gyűlölik egymást.
Chávezt most az dühítette fel, hogy Uribe kijelentette: "Venezuelában olyan terroristák tartózkodnak, akik meg akarják támadni országunkat". A kolumbiaiak azt mondják, hogy 1500 Farc-gerilla és egy másik csoport tagja hozott létre tucatnyi tábort a szomszédos országban az elmúlt években. Mindezek nyomán diplomáciai háború indult meg, és a két ország kölcsönösen visszahívta nagyköveteit.
Chávez tagadta, hogy bármilyen gerillatábor létrehozását is engedélyezte volna és azt mondta: könnyezne, ha háborúznia kellene Kolumbiával. A diplomáciai kapcsolatok megszakítása "fájdalmas, de szükséges méltóságunk megőrzése miatt" - közölte.