A költségvetés a vártnál jobban alakul, mégis Wolfgang Schäuble újabb bevételi források után nézett. A pénzügyminiszter indítványozta, hogy a légi közlekedésre vessenek ki adót.
Schäuble elszántságát jól bizonyítja, hogy tervezetében már pontos adatok is szerepelnek, azaz középtávú, tehát az európai utakra 13 eurót (közel 4 ezer forintot), a tengerentúli járatokra pedig 26 eurót (7500 forintot) vetnének ki.
Schäuble minisztériumának becslése szerint így évente legalább egy milliárd euró folyna be az államkasszába. Reiner Brüderle viszont az utasforgalom drasztikus visszaesésétől tart, és sajtónyilatkozatában kifejtette, hogy a légi forgalom visszaesése más bevételi források elapadását is maga után vonhatja.
A gazdasági miniszter úgy vélte, kiváltképpen az Európán belüli utasforgalom reagál érzékenyen a drágulásra, mert egy oda-vissza út árát az új adó életbe léptetése legalább 10 százalékkal megemelné.
Brüderle nézetét osztja az ellenzéki szociáldemokrata párt is, rámutatva arra, hogy a légiforgalmi adó bevezetése súlyos csapást mérne a turizmusra. Noha a pénzügyminiszter terve közvetve nem érinti a légtársaságokat, a Lufthansa és első számú német versenytársa, az Air Berlin máris hadat üzent Schäublenak.
Èrveik különbözőek. Míg a Lufthansa elnöke most legalább az átszálló utasokat szeretné megkímélni a tervezett adótól, az Air Berlin csak az első osztályon utazókra tartja elfogadhatónak az adó kivetését. Ezt a feltételt alighanem azért támasztotta az Air Berlin, mert kizárólag dél-afrikai és dominikai járatán kínál első osztályú helyet, míg a Lufthansa nyereségének jelentős hányada éppen az első és business osztályra váltott jegyekből származik.