A Magyarországon már fogalommá vált, és néha bizarr témákat boncolgató brit tudósok után most amerikai kollégáik álltak elő új felfedezéssel: a sportolók teljesítménye attól függ, hogy "testük többi részéhez képest hol helyezkedik el a köldökük".
Az erről szóló tanulmányt az eddig kevéssé ismert Journal of Design and Nature and Ecodynamics, azaz a Dizájn, Természet és Ökodinamika magazin adta közre.
A köldök a test súlypontja - szól az okfejtés. Ha összehasonlítunk két ugyanolyan magas, egy fehér és egy fekete futót vagy úszót, akkor a köldök helyzete számít - fejtegette André Bejan, a Duke Egyetem professzora.
A nyugat-afrikai futóknál a súlypont magasabban van, mint az európaiaknál, ami előnyhöz juttatja őket a sprintben - mondta. A nyugat-afrikaiak lábai hosszabbak az európaiaknál, és így a köldökük is általában 3 cm-rel magasabban helyezkedik el. Ez a "rejtett magasság" 3 komoly plusz a futópályán - állítja a professzor. "Az az egységnyi tömeg, amely magasabbról esik, gyorsabban esik" - magyarázta.
A medencében viszont a fehér sportolók vannak előnyben, mert hosszabb a törzsük, és alacsonyabban van a köldökük. "Az úszás az úszó által keltett hullámon való siklás művészete. Az az úszó, aki nagyobb hullámot hoz létre, gyorsabb, és a hosszabb törzs nagyobb hullámot jelent". Mivel az európaiaknak átlagban három centiméterrel hosszabb a törzsük a nyugat-afrikai sportolókénál, így ők uralják a medencét. Illetve nemcsak ők, mert az ázsiaiak hasonló testszerkezettel rendelkeznek. Utóbbiak azonban azért maradnak el az eredményekkel, mert általában alacsonyabbak.
A bőrszín és a sporteredmények összefüggését sok tudós túlságosan érzékeny témának tartotta eddig, és távol tartotta magát a kutatástól. Bejan professzor azonban azt mondta: az ő kutatása a sportolók földrajzi származására, és nem "biológiájára és fajtájára" vonatkozott. Bejan Romániában született, míg a kutatásban résztvevő kollégája Edward Jones színes bőrű amerikai. A kutatás során 100 év sprint- és úszóeredményeit elemezték ki.