Miközben az Egyesült Államokat és a világot a DeepWater Horizon-katasztrófa okozta szennyezés és a gigászi mentesítési munka sokkolja, az AP még megrázóbb adatokkal állt elő a Mexikói-öbölben korábban folyt olajbányászat örökségéről.
A hírügynökség felmérése szerint 27 ezer elhagyott kút található a térségben. A legrégebbi kutakat még az 1940-es években zárták le, így felmerül a veszélye, hogy a szigetelés elhasználódott.
Az amerikai szövetségi kormány 3500 lelőhelyet "ideiglenesen elhagyott" kútnak nevez, de az AP szerint ezek miatt kell aggódni a leginkább. A szabályok szerint az ilyen lelőhelyek esetében az olajcégeknek terveket kell bemutatniuk arról, hogy egy éven belül újra használni kezdik, vagy örökre lezárják azokat.
A vizsgálat szerint ezt a szabályt rendszeresen figyelmen kívül hagyják, és 1000-nél több "ideiglenes" kutat a használaton kívül helyezés után egy, vagy több évtizeddel sem tömítettek el véglegesen. Az ideiglenesen lezárt kutatkat általában kevesebb anyaggal tömítik el, és így ezek esetében jobban fennáll a szivárgás veszélye.
A 11 halottat követelő DeepWater katasztrófa előtt a BP másfél kilométer mélyen fekvő kútját is ideiglenesen le akarták zárni.
Az olajcég csak a Mexikói-öbölben 600 kutat helyezett használaton kívül - derült ki amerikai kormányanyagokból.
Szakértők elmondták az AP-nek, hogy a lezárt kutakban is megnőhet a nyomás, a tömítéshez használt beton pedig ugyanúgy öregszik, mint az épületekben, vagy az utaknál használt. Az olajcégek viszont azt állítják: a szakszerűen lezárt kutak tömítése örökre leszigeteli azokat.
A szövetségi kitermelési koncessziókért felelős amerikai belügyminisztérium a hírügynökség többszöri megkeresésére sem reagált.
Az AP azt állítja: azután, hogy egy olajcég terveket mutat be arról, hogy lezárja a kutat, egy éve van elvégezni a munkát. A hatóságok pedig a helyszínen nem ellenőrzik az eredményt. A használaton kívül helyezett kutakba általában 30-60 méter hosszú "betondugót" helyeznek és fúrási folyadékot pumpálnak.
Az elhagyott kutakat azért nem vizsgálják, mert a kormány és az olajcégek is úgy tartják: azok soha nem fognak szivárogni. A tömítés hosszú és költséges munka, és becslések szerint a Mexikói-öbölben a 10 ezer, jelenleg aktív és a 3500 deiglenesen elhagyott kút végleges lezárása hárommilliárd dollárjába kerülne az olajiparnak.
Az AP arra a következtetésre jutott, hogy a rossz szabályozás miatt a cégek folyamatosan ideiglenesen lezárt objektumként tarthatják nyilván elhagyott kútjaikat, és így az "ideiglenes" tömítéssel pénzt takaríthatnak meg.