A bevándorló családok gyermekeinek közel 15 százaléka nem jut el az érettségiig, de még középfokú iskolai végzettséget sem tud felmutatni. Ezt a kormány integrációs megbízottja annál is aggasztóbbnak nevezte, mert néhány évvel ezelőtt ez az arány még jóval alacsonyabb volt, holott a közelmúltban számos intézkedést hoztak az idegenek beilleszkedésének felgyorsítására.
Az idő sürget, mert Németországban rohamosan nő a külföldi származású fiatalok száma. Frankfurtban például az öt évnél fiatalabbak között háromból már kettő bevándorló családban született.
A jelentésből kiderült az is, hogy az elitképzés érezteti hatását az idegen körében is, mert a tehetséges fiatalok minden támogatást megkapnak, így ezen a téren nincs különbség köztük és a német gyerekek között. Viszont azok, akik félbeszakítják iskolai tanulmányukat, legfeljebb segédmunkásként helyezkedhetnek el, vagyis gyakorlatilag reménytelen a jövőjük.
Az a kevés külföldi származású, aki sikeresen jut előre, gyakran távozik Németországból, mert Lengyelországban, Orosz- és Törökországban német diplomásként tárt karokkal fogadják őket. Ez viszont két szempontból is súlyos csapást jelent Berlin szempontjából: egyrészt a szakemberképzés tetemes összeget emészt fel, másrészt pedig sok tehetséges fiatal külföldön kamatoztatja a tudását, holott szakemberekben egyre nagyobb hiány mutatkozik Németországban is.