A Holland Környezetvédelmi Felmérő Ügynökség elsőként jelezte 2007-ben, hogy Kína az Egyesült Államokat megelőzve a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátójává lép elő. Most pedig arról közölt adatokat, hogy bár a gazdag országok rekordmértékben, hét százalékkal visszafogták emissziójukat, Kína és India "teljesítménye" kioltotta a csökkenést.
A holland kormány által finanszírozott ügynökség ugyanakkor tartózkodik attól, hogy a két fejlődő gazdaságot hibáztassa, és azt sugallja, hogy a gazdag országok nem fordultak a inkább környezetbarát gazdaság felé.
"A gyártókapacitás nagy részét felfüggesztették, és ezt azonnal újra lehet indítani, ahogy a gazdasági helyzet javulni kezd. Valószínű, hogy az ipari országok talpra álló gazdaságai az emisszió emelkedését hoznák magukkal" - mondta a hatóság szóvivője.
A válság annyiban "segített" az érintett kormányoknak, hogy országaik klímavállalásait könnyebben tudták teljesíteni. Viszont mindez árthat a fejlődő államoknak: egyes ipari országoknak kevesebb kibocsátási kvótát kell venniük, azaz kevesebb pénzt költenek a szén-dioxid-kibocsátás ellensúlyozására. Ezt általában úgy érték el, hogy a fejlődő országokban költötték el a kvóta árát emisszió-csökkentő programokra, például erdők telepítésére.
A világ legtöbb ipari állama - az Egyesült Államok kivételével - kötelezettséget vállalt az emisszióa korlátozására. Együttesen két éven belül az 1990-es szinthez képest 5,6 százalékkal kell visszafogniuk a CO2 és más gázok emisszióját. Jelenleg már ennek a dupláját is meghaladták, azaz túlteljesítették a vállalást.
Annak ellenére, hogy Kína és India viszont növelte a kibocsátást, a két ország egy főre jutó emissziója még mindig elmarad a fejlett államokétól. Indiában egy emberre 1.4, Kínában pedig hat tonna szén-dioxid jut évente. Ezzel szemben Hollandiában tíz, az Egyesült Államokban pedig 17 tonna az arány.
Kína az emisszió növelésével párhuzamosan ötödik éve duplázta meg a szél- és napenergia kapacitásait. Világszinten harmadával nőtt tavaly a szélenergia és 46 százalékkal a napenergia termelési képesség. Az adatok tehát vegyes képet mutatnak, például 1990-hez képest a Föld országai 40 százalékkal több szén-dioxidot engednek a levegőbe - olvasható a holland ügynökség jelentésében.