Az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek még Oroszországot és Kínát is sikerült rávenni, hogy támogassák az urándúsítás kérdésében magát megmakacsoló Teherán elleni szankciókat az ENSZ-ben. A büntetőlépések több éven át tartó tárgyalásokat és huzavonát követnek, melyek során a nyugatiak gazdasági együttműködést kínáltak, az iráni vezetés tagjai pedig hol kompromisszumkészségről beszéltek, hol harcias nyilatkozatokat tettek.
Mivel három korábbi büntetőcsomag sem tudta rávenni Teheránt az atomfegyver létrehozását is elősegíthető urándúsítás leállítására, Mahmúd Ahmedinezsád elnök most is nyugodtan mondhatta azt, hogy a szankciók olyan idegesítőek, mint a legyek, vagy mint egy használt papír zsebkendő.
Szaíd Dzsalili iráni főtárgyaló "konfrontációs lépésnek nevezte a szankciókat, amelyekre "határozott választ" fognak adni. Irán ENSZ-nagykövete megismételte a hivatalos álláspontot: országának jogában áll békés célú atomprogramot folytatni.
Az egymást követő hírszerzési anyagok hol arról beszélnek, hogy Iránnak már csak pár hónapjába telik az atomfegyver létrehozása, hol arról, hogy még évekbe. Mivel az iszlám köztársaság folyamatosan fejleszti rakétaprogramját és ezt a külvilág felé nem mulasztja el demonstrálni, az Egyesült Államok, annak szövetségesei - különösen Izrael - aggódnak.
Az új ENSZ-szankciók további 40 iráni cég számláit és vagyonát fagyasztják be - ezek közül 15 vállalat kötődik a rezsim ideológiai és fegyveres pillérének számító Forradalmi Gárdához. 22 cégnek van köze az iráni rakétaprogramhoz, háromnak pedig az iráni hajózási társasághoz.
Az ENSZ-határozat megtiltja Iránnak, hogy "bármilyen, atomtöltetek célba juttatására alkalmas, ballisztikus rakétákkal összefüggő tevékenységet végezzen". Emellett tiltja az urán bányászatát és nehéz fegyverzet vásárlását. Oroszország korábban fegyvereket adott el Teheránnak, de most az irániakkal összekülönbözve a szankciókat támogatta.
Nem érintik viszont a szankciók Irán olajexportját - vagyis a kormányzat fő bevételi forrását. Elemzők szerint Moszkva és Peking, amelyek szoros gazdasági kapcsolatot tartanak fenn Teheránnal, ezt már nem fogadta volna el.
Brazília és Törökország nem támogatta a határozat. Ez utóbbi hozzáállása miatt Robert Gates amerikai védelmi miniszter egyes EU-vezetőket bírált, amiért "eltaszítják" az uniós tagságra vágyó Ankarát, amely egyre inkább közeledni kezd Iránhoz, és elmérgesedett a viszonya a korábban vele szövetséges Izraellel.