Felszólította a román szenátus külügyi bizottsága a bukaresti kormányt és az elnöki hivatalt, hogy hivatalosan és nyíltan foglaljanak állást a magyar állampolgársági törvény módosításával és a nemzeti összetartozás törvényének az elfogadásával kapcsolatban.
A bizottság ugyanis úgy véli, hogy nem kívánt következményei lehetnek a kétoldalú kapcsolatokban az átláthatóság és a nyitottság hiányának.
A testület megállapítja: a magyar törvény nem rögzíti, hogy hányadfokú felmenők egykori állampolgársága alapján igényelhető a magyar állampolgárság, ez pedig megerősíti azt a gyanút, hogy a jogszabálynak nincsen valós jogorvoslati jellege.
A szenátusi külügyi bizottság szükségesnek látja, hogy kormány- és parlamenti szintű román-magyar párbeszéd kezdődjék az európai kisebbségvédelmi szabványok betartásának a szükségességéről. Megengedhetetlennek találja ugyanakkor azt a módot, ahogyan a magyar fél meglovagolta a trianoni békeszerződéssel kapcsolatos nemzeti érzelmeket. Felhívja a figyelmet arra, hogy a magyar jogszabály negatív tartalmat kölcsönöz a békeszerződésnek, azt diktátumnak nyilvánítja.
A bizottságot vezető Titus Corlatean, a Szociáldemokrata Párt alelnöke az elmúlt napokban is bírálta a Budapesten elfogadott törvényeket. Kijelentette, a magyar állampolgársági törvény egyáltalán nem hasonlít ahhoz a jogszabályhoz, amellyel Románia adott állampolgárságot a Moldova köztársaságbeli és ukrajnai románoknak. A román törvény ugyanis vérségi alapon ajánlja a köteléket, az igénylőknek pedig iratokkal kell igazolniuk, hogy felmenőik tőlük kívülálló okokból vesztették el az állampolgárságukat a második világháború után. Corlatean egyébként korábban a határon túli románok hivatalát vezette.