Bukarestben szinte észrevétlen maradt, hogy az Országgyűlés a magyar állampolgárság kiterjesztéséről szóló törvényt fogadott el. A központi lapok némelyike hírt sem adott a budapesti döntésről, amelyik tájékoztatott, az elsősorban a szlovák-magyar konfliktussal kapcsolatos információkat foglalta össze.
Ez részben azzal magyarázható, hogy a budapesti szavazással egy időben fogadta el a román kormány azokat a drasztikus megszorító intézkedéseket, amelyekkel az államcsődöt próbálja elkerülni, és az ezzel kapcsolatos hírek minden egyebet felülírtak.
Kétségkívül az is oka azonban a hallgatásnak, hogy Románia már több mint egy évtizeddel ezelőtt megtette ugyanezt a lépést, amikor a Moldova köztársaságbeli és ukrajnai románoknak felmenőik román állampolgársága és román nyelvtudásuk alapján megadta a lehetőséget, hogy szülőföldjükön maradva szerezzék meg a szabad európai utazást biztosító román állampolgárságot.
A román állampolgárság kiterjesztésekor mind a moldovai, mind az ukrán törvények tiltották a kettős állampolgárságot, a moldovai törvényhozás azóta eltörölte a tilalmat.
A román állam egyébként szavazati jogot is biztosított a határain túl élő román állampolgároknak; a tavalyi elnökválasztáson mintegy 150 ezer szavazatot adtak le külföldön, ezek elsősorban az Olaszországban és Spanyolországban dolgozó román vendégmunkások szavazatai voltak.
Néhány romániai magyar lap vezércikket is szentelt a témának. A Krónika cikkírója szerint a lépés szimbolikus, senki ellen nem irányul, és növelheti a határon túli nemzetrészek önbizalmát, és lelassíthatja az asszimilációt. A Hargita népe vezércikkírója úgy véli, a törvény jóváteszi azt a következetlenséget, amelyet az anyaország kormányai a határon túli magyarok ügyében tanúsítottak.