A kínai vízügyi ágazat azért lobbizik, hogy a Brámaputra folyó felső szakaszán építsék meg a világ legnagyobb vízierőművét. A kínai Vízienergetikai Mérnöki Társaság alelnöke azt mondta a Guardian című brit lapnak, hogy a projekt és 200 millió tonnával fogná vissza az üvegházi gáz-kibocsátást. "Nem szabad kihagyni ezt a lehetőséget. A világ érdeke a vízi források kiaknázása" - mondta Csang Po-ting. Az évi 200 millió tonna szén-dioxid Nagy-Britannia éves emissziójának egyharmada - jegyzi meg a Guardian.
A nyugati környezetvédők eddig előszeretettel kampányoltak egyszerre a fosszilis energia, de a nagy gátak ellen is, amelyeket különösen környezetrombolónak tartanak. Közben a nyugati országok nyomást próbálnak gyakorolni az energiatermelését nagymértékben még mindig szénből fedező Kínára, hogy vezessen be határértékeket emissziója csökkentésére.
A tervezett, 38 gigawattos komplexumról szóló elképzelések még nem teljesen hivatalosak, de nyíltan folyik a vita róluk. A Guardian a Brit-Kolumbiai Egyetem egyik tibeti származású környezetpolitikai professzorától kapott információt, aki figyelemmel kíséri a kínai vízierőművek építését.
A Hydro China nevű állami kínai cég oldalán is látható egy terv, a cég azonban nem válaszolt a Guardian kérdéseire, és a pekingi kormány sem erősítette meg, hogy létezik a projekt. A lap szerint azonban több újságcikk is beszámol arról, hogy megkezdték a terület felmérését, olyan dokumentumok is megjelentek az interneten, amely szerint folyhatnak az építkezés előkészületei, a fórumokon pedig a projekt részleteiről folyik vita.
A kínai vízügyi mérnökök számára a Brámaputra-projekt régi álom, eddig azonban az Indiával való esetleges regionális konfliktus és a nehezen megközelíthető vidék miatt szinte lehetetlennek tűnt a terv. A kínaiaknak ugyanakkor sikerült vasutat vezetniük Tibetbe, és energiaigényeik növekedésével további lehetőségeket akarnak feltárni - jegyzi meg a brit lap. Az erőművet a folyó úgynevezett Nagy Kanyarjában, Motuónál, egy 2000 méteres vízesés energiáját kihasználva akarják megépíteni, és egyben véget vetni India területi igényeinek.
Kérdés, hogy ez mennyire élezné ki a feszültséget Tibetben. Környezetvédők szerint a gát földrengésveszélyes területen épülne meg, és veszélyeztetné a helyi élővilágot. Az is kérdés, hogy a tibetiek mekkora mértékben részesednének a megtermelt áramból és mennyi kerülne Kína más vidékeire.