A legnépesebb kisebbséget a törökök alkotják Németországban, a szövetségi statisztikai hivatal csaknem 3 millió törököt tart nyilván. A berlini kormány migrációs hivatala most felmérést készített, hogy milyen eredménnyel jártak az idegenek beilleszkedését célzó eddigi erőfeszítések. Ebből kiderült, hogy a törökök csaknem felének szinte semmi kapcsolata sincs a németekkel, a családanyák alig vagy egyáltalán nem beszélnek németül és közel 8 százalékuk írástudatlan.
Ezt az adatot már az iskolai végzettség rovatában tartják nyilván, amiből kitűnik, hogy ezen a téren is komoly különbségek mutatkoznak a német földön élő idegenek körében: a lengyelek kétharmada rendelkezik legalább érettségivel, sőt akadémiai diplomával, a görögök 60, míg az olaszok és az egykori Jugoszláviából származó nemzetiségek 44 százaléka tartozik ebbe a kategóriába.
A magyarokat - feltehetően viszonylag alacsony lélekszámuk miatt - nem említi a most közétett felmérés, de egy korábbi tanulmányból megállapítható, hogy szinte példaadóan integrálódtak a német társadalomba, és alig van közöttük, aki nem beszélné folyékonyan a befogadó ország nyelvét.
A kormány migrációs hivatalának munkatársa a felmérés ismertetésekor rámutatott arra is, hogy az Európai Unió kibővítése óta a legnagyobb számban lengyelek vándoroltak be új uniós tagállamból, mégpedig munkavállalási céllal, feltehetően a jobb élet reményében. A törökökkel szemben viszont elsöprő többségük azonnal visszatér Lengyelországba, ha elveszti németországi állását. A törökök ilyen esetben kérelmezik a munkanélküli segélyt, amit a migrációs szakértő úgy értelmez, hogy tisztában vannak jogaikkal, és tartós itt tartózkodásra rendezkedtek be.