Nemrég egy zsömle átlagosan 30 centbe, tehát mintegy 90 forintba került, manapság azonban már sok pékségben olyan akcióval csalogatják a vásárlókat, hogy aki egyszerre három zsömlét vásárol, akkor 99 centet fizet - ha viszont csak egyet, az 40 centbe, tehát közel 120 forintba kerül.
Ez csak egy példa a mindennapi lassú drágulásról. A nemzeti bank szerepét betöltő szövetségi jegybank ugyan váltig hangoztatja, hogy a drágulás üteme idén aligha fogja jelentősen túllépni az egy százalékot, ami azonban gyenge vigasz a fogyasztók számára, mert az infláció szintjének meghatározásában a hűtőszekrények vagy a nehézipari termékek árának alakulása is közrejátszik.
Az általános elégedetlenséget kiváltó drágulást pénzügyi körök az üzemanyag árának felszökésére vezetik vissza, ugyanis csupán az elmúlt hónapban a benzin ára csaknem 20, a fűtőolajé pedig egyenesen 32 százalékkal emelkedett. Ezzel egy időben, márciusban három százalékkal drágult a villanyáram is.
Ennek ellenére az euró árfolyama fölött őrködő Európai Központi Bank szóvivője Frankfurtban árstabilitást emlegetett és hangsúlyozta, hogy addig nincs ok az aggodalomra, ameddig az infláció aránya nem lépi túl a kettő százalékot. Jelenleg ez 1,1 százalék.