Tavaly vándoroltak ki 1887 óta a legtöbben az országból. Bár a 10 ezer ember nagyobb országokban nem tűnhet soknak, a 300 ezres lakosú Izland esetében jelentős számról van szó.
Az AFP megszólaltatta az egyedülálló anya és egykori ingatlanügynök Anna Margaret Björnsdottirt. A 46 éves nő szerint az a legjobb, ha kislányával, Olaviával Norvégiába költöznek, hogy a gyereknek, felnőve, ne kelljen majd fizetni az országra nehezedő adósságot. Björnsdottir azért fontolgatja a kivándorlást, mert sok honfitársához hasonlóan külföldi valutában vett fel a hiteleit, a korona összeomlása után pedig a duplájára ugrottak törlesztő-részletei.
Svanjörn Einarsson, háromgyermekes családapa közben átmeneti megoldást talált. Mivel otthon nem volt munkája, a mérnök Norvégiában dolgozik hat-hat hetet, és egy hétre utazik haza. "Munka közben elfelejtek mindent, de az esték nagyon nehezek" - mesélte az AFP-nek.
Az addig büszke elszigeteltségben élő Izlandot a rizikós hiteleket felvevő, majd azokat csábító kamatokkal továbbadó helyi bankok 2008-as összeomlása rántotta a mélybe. A nemzeti valuta értéke zuhanni kezdett, a csődtől az IMF mentette meg az országot. A szigetről elsőként a lengyel vendégmunkások távoztak.
Először megbukott a konzervatív kormány, amely elnézte a bakárok ténykedését, majd hatalomra került egy baloldali kabinet, amelynek olyan fontos Izland jó híre, hogy kamatostul vissza akarja fizetni a brit és holland kormánynak az IceSave takarékszámlákra tett pénzt. A két kormány több mint 340 ezer állampolgárát kártalanította az izlandi bankba tett elveszett pénzük miatt, és most közel négymilliárd eurót akar a szigetországtól.
Az izlandiak 93 százaléka viszont az idei népszavazáson nemet mondott a fizetési feltételekre, mert az amúgy is visszaesett életszínvonal brutális romlásától tart, és a politikai elit hibájának tartja a pénzügyi katasztrófát. Ebben a helyzetben döntenek úgy sokan, hogy inkább külföldön telepednek le.