Az iskolai erőszak problémája a kilencvenes évek eleje óta foglalkoztatja a francia politikai vezetést, de a jelenség kezelésére eddig jobbára azonnali, rövid távú intézkedések születtek. Az oktatási miniszter ezért a patinás párizsi Sorbonne Egyetemen zajló tanácskozástól e megnyilvánulások okainak megértését és alapos elemzését is várja.
A munkálatok összehívását alapvetően az év elején történt események váltották ki, akkor ugyanis sok Párizs környéki iskolában egymás után több, az országos média figyelmét is felkeltő esemény történt. A legsúlyosabb esetre február elején került sor, és a tanári kar azonnali munkabeszüntetését is kiváltotta: egy 17 éves fiút ugyanis tornaóra közben késelt meg egy banda, és az agresszorok az osztály többi tagját könnygázspray-vel fújták le.
Nem sokkal ezután egy másik iskolában egy kamaszlány, ugyancsak óra közben, függönytartó rúddal esett neki tanárának, ily módon állva bosszút egy korábban kiszabott büntetésért. Márciusban egy dél-nyugat franciaországi településen egy pszichés zavarokkal küzdő anya fenyegette meg késekkel gyermeke tanítóját, egy kelet-franciaországi iskolában pedig egy 16 éves diák óra közben robbantott fel egy sósav alapú szerkezetet.
A jelenség jobb megértése érdekében a minisztérium több szociológiai kutatást is megrendelt, és ezek egyikéből az derül ki, hogy a diákok közötti agresszió egyre inkább csoportos jelleget ölt. A kiszemelt áldozatokat húsz-harminc évvel ezelőtt két, maximum három diák támadta meg, ma viszont heten-nyolcan esnek neki - fogalmaz az egyik tanulmány szerzője, aminek szerinte az a következménye, hogy ma sokkal nehezebben lehet szabadulni a "kínzóktól" mint korábban, és ez gyakran öngyilkosságba kergeti az áldozatokat.
A felmérésből az is kiderül, hogy a megkérdezett fiatalok 40 százaléka állítja, hogy már egyszer elszenvedett egy agresszív támadást, 28 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy legalább egyszer részt vett mások bántalmazásában. A rendőrség által készített statisztikák ugyanakkor azt mutatják, hogy az erőszakos cselekedetek száma nem emelkedett számottevően a korábbi évekhez viszonyítva, ami a tanárok szerint azzal magyarázható, hogy a belügyminisztériumban csak azokat az eseteket számolják, amelyek a betegápolóban végződnek - vagyis ahol vér folyik.
A konferencia résztvevőinek e számítási módszerekre is új javaslatokat kell tenniük, annál is inkább, mivel a jobb iskolákban nem annyira a fizikai, mint a morális, lelki zaklatás dívik, amelyek a szakértők szerint egyre kifinomultabbak, alattomosabbak, és elképesztő károkat okoznak elszenvedőiknek.