A honatyák azzal érvelnek, hogy az adózási szempontból rendkívül egyszerű státusszal máris sok a visszaélés. Az általuk leírt jelenség némiképp hasonlít arra a magyarországi korszakra, amikor a cégek betéti társaságok létrehozására kényszerítették alkalmazottaik egy részét, majd korábbi munkájuk elvégzésére vállalkozói szerződést kötöttek velük, ily módon spórolva meg a tb-terheket, illetve könnyítve meg az esetleges felmondásokat.
Az ön-vállalkozási formát még tavaly január 1-jétől vezette be a francia kormány, és azzal alapvetően a gazdasági válságtól megrettent alkalmazottak vállalkozó kedvét akarta serkenteni, és természetesen kifehéríteni a másodállásokból származó jövedelmeket. Ez volt a magyarázata annak, hogy azt elsősorban azok választhatták, akik már rendelkeztek valamilyen jövedelemmel: a magán vagy az állami szektor alkalmazottai, nyugdíjasok, diákok vagy éppen munkanélküli segélyben részesülők.
Az új státuszt azonban mindjárt bevezetését követően csaknem minden foglalkozási ágazat megkívánta, ami érthető, hiszen a bonyolult francia vállalkozási környezetben az soha nem látott szabadságot jelent. Egyszerű, ingyenes jelentkezéssel lehet ugyanis ön-vállalkozóvá válni, az adózás pedig gyerekjáték.
Árbevétele nem egészen 22 százalékának a befizetésével az ön-vállalkozó egyszerre egyenlíti ki a társadalombiztosítási járulékokat, valamint a családon belül ráeső személyi jövedelemadót, és óriási újdonságnak számít, hogy ha nincs bevétele, semmit sem kell fizetnie.
Az új státusz iránti igény annyira erőteljes volt, hogy a Fillon-kormánynak az eredeti szabályokat többször át kellett dolgoznia, és mára nemcsak kisiparosok és kereskedők, hanem a lehetőségtől korábban elzárt szellemi szabadfoglalkozásúak is választhatják ezt a működési formát. Sőt, a kis és közepes vállalkozásokért felelős államtitkár a Les Echos gazdasági napilapnak azt mondta, a szakmából érkező többszöri sürgetést követően úgy döntöttek, hogy hamarosan az orvosok is ön-vállalkozhatnak.
A francia szakszervezetek egy része, illetve az iparosok érdekvédelmi szervezetei immár közel egy éve ádáz harcot vívnak a cégalapítások számát amúgy folyamatosan és látványosan emelő kormányzati "találmány ellen". Kifogásuk kettős: egyrészt úgy vélik, hogy az ön-vállalkozók túlságosan alacsony áron végeznek ellenőrizhetetlen minőségű munkát és ezzel ellehetetlenítik a többieket, másrészt attól tartanak, hogy az új státusz teljesen felforgatja a hagyományos francia munkaviszonyokat, és színlelt vállalkozási szerződések sorát hozza létre.
A "vállalkozási csodát" kitaláló államtitkár azonban úgy véli: szó sincs tisztességtelen konkurenciáról, hiszen végeredményben az ön-vállalkozók ugyanannyi adót fizetnek, mint a hagyományos cégformában működő iparosok, a színlelt szerződések száma pedig szerinte elenyésző és azok állami eszközökkel könnyen kiszűrhetők, ezért hallani sem akar a szigorításról. Már csak azért sem, mert tavaly összesen 320 ezren választották az ön-vállalkozói státust, 120 ezerrel többen, mint amennyire a kormány számított.