Nicolas Sarkozy a levegőt öklözte, Angela Merkel önfeledten mosolygott, miután az eurózóna vezetői megállapodtak abban: megmentik a csődtől Görögországot. Ha nem is látványosan, de a hír nyomán a tokiói, a hongkongi, a dél-koreai, az ausztrál és az indiai tőzsde indexe is pluszban zárt.
Bár Merkel német vasakarattal keresztülvitte, hogy Athénnek nem automatikusan, hanem csak akkor adnak pénzt, ha már komolyan megszorult, a befektetőknek a jelek szerint már ez is elég volt. Az európai csúcs után emelkedett az euró árfolyama és a kőolaj ára is.
Az AFP francia hírügynökség "történelminek" nevezte az eurózóna-tagok döntését, amellyel azt üzenték a görög állampapírok birtokosainak és más befektetőknek, hogy nem hagyják magukra Görögországot és az eurózóna többi, jelentősen eladósodott államát.
Kommentátorok "a háború utáni Európa legsúlyosabb válságának" nevezték a Görögországra és kisebb mértékben Portugáliára, Spanyolországra és Írországra nehezedő adóssághegyeket. A valutaunión kívül maradt és választások előtt álló Nagy-Britannia szintén ott van az EU legeladósodottabb országai között.
Herman van Rompuy, az Európai Tanács új elnöke figyelmeztetett, hogy Portugáliát ne hasonlítsák Görögországhoz, mert amit a korábbi görög kormányok tettek az "csalás volt a statisztikával".
Az alku értelmében Athén "nagyon komoly nehézségek esetén" kölcsönöket kap a többi euró-tagországtól, és a segítségbe bekapcsolódik a Nemzetközi Valutaalap is, amely a pénz egyharmadát adná. Ez az első alkalom, hogy az IMF eurózóna-tagállamot segíthet ki. A megállapodás a korábban szkeptikus Európai Központ Bank-elnököt, Jean-Claude Trichet-t is meggyőzte.
Az alku előtt - ahogy a brit Financial Times fogalmazott - a tagállamok komoly károkat okozó vitát folytattak. A megállapodás szerint az európaiak hatásköre marad a döntés, hogy kell-e pénzt adni Görögországnak. Németország azonban elégedett, hogy nem csak európai pénzből segítenének a német sajtó által csalónak és pazarlónak titulált görög államon.