A megbeszélésre azért került sor, mert a kormány hónapok óta úgy véli: a francia pénzintézetek nem finanszírozzák megfelelő mértékben a reálgazdaságot, holott azt a válság kezdetekor, az államtól kapott támogatás fejében ünnepélyesen megígérték.
Az elmúlt hónapokban készített felmérések szerint a kis és közepes vállalatok vezetőinek 44 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a korábbiakhoz képest lényegesen nehezebben jut banki hitelhez, és ez ügyben a gazdasági miniszter februárban már egyszer magához rendelte a legnagyobb pénzintézetek vezetőit.
A hitellehetőségek beszűkülése miatti elégedetlenség egyébként az év elején nemcsak panasz, hanem konkrét kezdeményezés formájában is megnyilvánult, januárban ugyanis tizenöt, a kereskedelmi bankok tevékenységével elégedetlen vállalat bejelentette: saját pénzintézet létrehozását tervezik Franciaországban, a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére pedig nem kevesebb, mint 225 ezer eurót dobtak össze.
A bejelentéssel csaknem egy időben az ipari miniszter is hasonló ötlettel állt elő: ő egy úgynevezett ipari bank létrehozását vetette föl, amely alapvetően a reálgazdaságot finanszírozná, úgy vélte ugyanis, hogy a jelenlegi, elsősorban a tőke növelését támogató banki gyakorlat "egyenesen a falnak vezet".
A közvetlen és közvetett nyomások végül nem maradtak hatástalanul, a bankok egy hónap leforgása alatt a kis és közepes vállalati kör számára elkülönített 38 milliárd eurós finanszírozási keretet további 58 milliárddal fejelték meg. A pénzintézetek emellett azt is vállalták, hogy lényegesen lerövidítik a vállalati hitelkérelmek elbírálásának az időtartamát, amelyre a cégvezetők ugyancsak hónapok óta panaszkodnak.