eur:
393.67
usd:
364.6
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta

Az örmény népirtással "hergeli" Washington Törökországot

Törökország visszahívta washingtoni nagykövetét azt követően, hogy az amerikai képviselőház külügyi bizottsága népirtásként bélyegezte meg az örményeknek az első világháború alatt és után törökök által véghezvitt tömeges lemészárlását. A döntés ellen - ami elmérgesítette a két NATO szövetséges kapcsolatait - még Barack Obama elnök is kampányolt.

Az amerikai Kongresszusban már a Bush-kormányzat idején is kampány folyt azért, hogy minősítsék népirtásnak azt, ami a törökországi örményekkel a modernkori Törökország születésének idején történt.

Az I. világháború éveiben és közvetlenül azt követően másfél millió örményt öltek meg a mai Törökország területén. Az örmény lakosság tagjait deportálták, vagy kényszerítették otthonuk elhagyására. Törökország elismeri az atrocitásokat, de tagadja, hogy módszeres népirtás történt, és ezért különösen érzékenyen reagál, amikor a szót használják.

Ezt történt most is, amikor az amerikai Képviselőház külügyi bizottsága mindössze egy szavazattal fogadta el, hogy a népirtás szót kell erre az esetre alkalmazni. Törökország azonnal a "nukleáris opcióhoz" nyúlt, és hazahívta washingtoni nagykövetét. A bizottság Barack Obama elnök figyelmeztetése ellenére szavazott így, és a voks nyomán akár az egész ház szavazhatna a kérdésről.

Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök azonnal azt mondta: a lépés árt a török-amerikai kapcsolatoknak, de a Törökország és Örményország között megindult párbeszédnek is. Egy török parlamenti képviselő pedig azt mondta az AP-nek: "senki se hasonlítsa nagyapáinkat a nácikhoz".

Obamának a török szavazatra is szüksége van az ENSZ Biztonsági Tanácsában az Irán elleni szankciók szigorításához, és így különösen rosszkor jött neki a kongresszusi voks. Örményország, és a világban szétszóródott örmény diaszpóra számára azonban apró elégtétel volt a lépés.

Az örmény népirtás kérdése azonban szinte kibogozhatatlanul összefonódott a politikával. Bár Obamának most arra volt szüksége, hogy a Kongresszus ne hergelje fel Törökországot, demokrata pártjának egyik komoly szavazórétege az örmény származású amerikaiak tábora. Az ősszel esedékes kongresszusi választásokon már ő voksuk is nagyon fontos lesz, így lehet, hogy az elnök akkora másképp fog beszélni a törökök számára kényes kérdésről. Obama és Hillary Clinton külügyminiszter is, elnökjelöltként még támogatta, hogy nevezzék népirtásnak az örmények elleni tömeggyilkosságokat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A 300 eurót is meghaladhatják az idei húsvéti költségek Szlovákiában

A 300 eurót is meghaladhatják az idei húsvéti költségek Szlovákiában

300 eurónál is többe kerülhet az idei húsvéti bevásárlás Szlovákiában. A Partners piackutató vállalat számításai szerint, 5 százalékkal kénytelenek többet költeni erre az emberek, mint tavaly. Az élelmiszer drágább, a húsvéti díszítés kicsit olcsóbb lett. Egyre több ünnepi asztalon jelenik meg a bárányhús.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Spanyol szupervonat-gyártót vennének magyarok - Miért izgalmas ennyire a Talgo?

Spanyol szupervonat-gyártót vennének magyarok - Miért izgalmas ennyire a Talgo?

Pár hónapja már voltak pletykák, március elején pedig hivatalossá vált, hogy spanyol vonatgyártót venne egy magyar befektetői csoport, több mint 200 milliárd forintért. A hírek szerint a spanyol kormány igyekszik keresztbe tenni a Talgo nevű cég felvásárlásának, és nemrégiben felbukkanhatott egy újabb potenciális vevő is, így korántsem biztos a siker. Összeszedtük, hogy hol tart most a sztori, hogy mit gyárt pontosan a Talgo, és hogy miért kell ennyire a spanyol cég a magyar befektetőknek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×