A Görögország, Portugália és Spanyolország finanszírozásával kapcsolatos aggodalmak csütörtökön már elérték az amerikai tőzsdét is. A Dow Jones index hét hónapja nem látott zuhanást produkált és 2,6 százalékot veszített értékéből. Ezt követően pénteken estek az ázsiai indexek is - a tokiói Nikkei például 2,5 százalékot.
A befektetők és a piacok a három eurózóna tagállam növekvő adóssága miatt aggódnak és amiatt is, hogy ezeknek az államoknak nehéz lesz a kiadásaikat finanszírozó hitelekhez jutni. Ironikus módon az aggodalmak kezdenek önbeteljesítő próféciákká válni. Ezzel az a tudattal ülnek össze az északi sarkkörtől nem messze, Kanadában a hét ipari ország állam- és kormányfői, valamint központi bankelnökei.
Annak ellenére, hogy a gazdasági stimulus komoly költségvetési pénzeket emészt el, Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter arra fogja sürgetni kollégáit, hogy az idén még ne állítsák le a gazdaságélénkítő programokat. Az AP szerint Geithner azzal érvel majd, hogy a 30-as évek gazdasági válsága is azért mélyült el, mert a kormányok túl hamar feladták a stimuláló programokat.
Közben az amerikai munkaügyi minisztérium kiderült, hogy az idén további 800 ezer munkahely szűnik meg az Egyesült Államokban, amelytől egy sor európai exportgazdaság is függ.
A G7-s csúcson az is várható, hogy kikristályosodnak az amerikaiak és európaiak közti ellentétek. Az uniós államok csak szerényebb stimulus csomagokat léptettek életbe, mert félnek az elszabaduló inflációtól. Attól is tartanak, hogy a folytatódó amerikai stimulus tovább nyomja lefelé a dollár árfolyamát, azaz, megdrágítja az európai termékeket az amerikai fogyasztók számára.
Az érme másik oldala viszont az, hogy a fogyatkozó munkahelyek miatt az Egyesült Államokban visszaesik a kereslet is. Az Obama-kormány, amelyet sokkolt az egészségügyi reform miatti tiltakozó mozgalom, fontosnak tartja, hogy mutassa: átérzi a lakosság félelmeit és tesz valamit azért, hogy további munkahelyek jöjjenek létre.