A honatyák ugyanakkor azt szeretnék, ha a jogszabály elfogadását parlamenti határozat kiadása előzné meg, amelyben a képviselők ünnepélyesen újra megfogalmaznák a köztársaság alapelveit. A jelentést azonban a kormányzó Népi Mozgalom Uniójának frakcióvezetője "félmegoldásnak" tartja, és máris jelezte: kétszáz képviselőtársával rövidesen olyan jogszabálytervezetet nyújt be, amely a burkát nem csak a közintézményekből, hanem általában a közterekről is kitiltaná.
"Mivel magyarázzuk meg a választóknak, hogy a burka viselése törvénytelen a kórházban, de elfogadott a nyílt utcán?" - fogalmazott Jean-François Copé, aki egyébként 750 eurós pénzbüntetést is kiszabna azokra az állampolgárokra, akik nyilvános helyeken eltakarják az arcukat.
A burka-kérdés egyébként egyre komolyabb indulatokat gerjeszt Franciaországban: egy Párizs környéki muzulmán igehirdető például kedden feljelentést tett a rendőrségen, mert szélsőséges iszlamisták halálosan megfenyegették, amiért egyetért a burka viselésének betiltásával. Egy muzulmán származású antropológusnő a keresztény Pelerin - magyarul Zarándok - című hetilapnak nyilatkozva "lopakodó" szélsőségekről beszélt, és úgy vélte: most kell betiltani ezt a viseletet, tíz év múlva ugyanis már késő lesz.
Dounia Bouzar szerint a muzulmán hit egyáltalán nem írja elő a nők testének teljes elfedését, ezt az irányzatot kutatásai szerint Szaúd-Arábiából érkező szélsőséges prédikátorok hirdetik, akik azt mondják az őket követő nőknek, hogy ily módon Isten kiválasztottaivá, magasabb rendű lényekké, az igazság letéteményeseivé válnak.
A francia jogászok mindeközben arra figyelmeztetnek, hogy a kérdés szabályozása nem lesz egyszerű, egyelőre nem világos ugyanis, hogy milyen hivatkozással lehet betiltani a burka viselését úgy, hogy az kiállja az alkotmányossági próbát. Mások attól tartanak, hogy a társadalomtól eleve meglehetősen elzártan élő, burkát viselő nők a tiltást követően még nagyobb rabságba kerülnek: előfordulhat például, hogy férjük vagy családjuk többé ki sem engedi őket a lakásukból.