Sok brit dolgozna a nyugdíjkorhatáron túl is

Infostart
2010. január 25. 13:28
Nagy-Britanniában a férfiaknál 65 év, nőknél 60 év a nyugdíj korhatár. A nőkét az elkövetkező tíz év során fogják egyenlő szintre hozni a férfiakéval. A korhatárt elérők állami nyugdíjban részesülnek. Számuk egyre nő, immár rekordot ért el. Arról egyelőre nincs szó, hogy felemeljék a korhatárt, de egy hétfőn nyilvánosságra hozott tervezet szerint az állam munkaviszonyban maradásra ösztönözné a nyugdíjas koron felülieket.

A kormány mellett működő Egyenlőségi és Emberi Jogi Bizottság azt indítványozza, hogy a nyugdíjba vonulás ne legyen kötelező, a 65 éven felüliek ha úgy kívánják, részmunkaidőben, és munkakörüknek megfelelően, akár otthonról, de normális alkalmazotti státusban tovább dolgozhassanak.

A tervezet megszövegezését számítások és felmérések előzték meg. A számítások szerint ha csak másfél évvel tovább dolgozhatna minden nyugdíj-jogosult, ez évenként 15 milliárd fonttal járulna hozzá a jelenleg igen magas brit államadósság csökkentéséhez. Az is nyilvánvaló, hogy a munkában maradók növelik a vásárlóképes fogyasztók rétegét.

A felmérés pedig azt az eredményt hozta, hogy az 1500 ötven és hetvenöt év közötti megkérdezett közül a nők 62 %-a, s a férfiak 59 %-a szívesen tovább dolgozna a nyugdíjas kor elérése után.

A munkáltatók támogatják az elképzelést, mert az idősebb alkalmazottak begyakorlottak és tapasztaltak. Egy nagy barkácsüzlet-hálózat idős eladóit például kérve kérik, hogy ne menjenek nyugdíjba, mert a tapasztalatuk, jártasságuk nélkülözhetetlen és vonzza a vevőket.

A tervek természetesen csak úgy megvalósíthatók, ha a 65 éven felüliek megfelelő egészségi állapotban maradnak, amiről gondoskodni kell. A nyugdíjkorhatár általános és kötelező érvényű felemelése éppen ilyen megfontolások alapján találkozna ellenzéssel, de ha a munkakör jellege olyan, hogy az idős alkalmazott jól bírja energiával, az új rendszer bevezetése előnyére lehet; már csak azért is, mert a bank-kamat olyan alacsony Nagy-Britanniában, (a jegybanki alapkamat jelenleg mindössze fél százalék), hogy a megtakarítások manapság nem szolgálnak érdemeleges nyugdíj-kiegészítő jövedelemként.

A kedvezőtlen gazdasági viszonyok sok vállalatot munkaerő leépítésre kényszerítenek, és sok helyen elsőnek a nyugdíjkorhatárt elérőket menesztik. De szabályozott részidős alkalmaztatással megtarthatnák a tovább dolgozást választó munkaerőt. A lakosság összességét tekintve pedig mindenképp azt eredményezné az új rendszer bevezetése, hogy kedvezőbben alakul a keresők és a keresők által eltartottak egyébként egyre romló aránya.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Hanganyag
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást