Naresh Kumar Jain indiai milliomos 18 hónapja volt szökésben, amikor végre lecsaptak rá az indiai hatóságok. Azzal vádolják, hogy drog- és gyémántdílerek pénzét mosta tisztára dubai bejegyzésű cégén keresztül. Az ENSZ korábban például azt állította, hogy a kongói háborút is a Dubaiba exportált gyémántokból és nyersanyagokból finanszírozzák.
A mesés gazdagsággal és rohamos fejlődéssel összekapcsolt emirátus felett tavaly év végén kezdtek el gyülekezni a viharfellegek, amikor közölte: elhalasztja több tízmilliárd dollár tartozás visszafizetését. Az Observer szerint mostanra világossá vált: Dubai nemcsak az olajdollárokból, de maffiapénzekből is növekedett és az al-Kaida is itt jut forrásokhoz.
Az Egyesült Államok amerikai nagykövete nemrég drámai módon úgy fogalmazott: naponta tízmillió dollár készpénzt csempésznek Afganisztánból Dubaiba, főkép a heroindílerek.
Az Observer szerint viszonylag könnyű emirátusi útlevélhez jutni, és így bankszámlát nyitni. Ismeretlen ingatlantulajdonosok tömege vásárolt dubai lakást, úgy, hogy soha nem is tartózkodik ott - írta a pénzmosás egyik módjáról a lap, amely forrásai azt mondták: a legtöbb ilyen "befektető" oroszországi pénzeket mos tisztára.
Sokan megjegyzik, hogy már régóta ismert jelenségről van szó: egy helyi üzletember azt mondta: Dubai kikötő, szabad kereskedelmi zóna - ebből él.
A Pénzügyi Akciócsoport nevű nemzetközi pénzügyi nyomozószerv 2008-ban élesen bírálta az Emirátusokat, amiért túl keveset költenek a pénzmosás elleni harcra. A szervezet februárban tanácskozik arról: mely országokat tegyen a pénzügyi gyakorlatuk miatt rizikós országok listájára.
Dubai illetékesek nem tagadják, hogy van még tennivaló, de azt mondják: nem jogos csak az Emirátusokra irányítani a figyelmet, amikor olyan nemzetközi problémáról van, amely fejlett nyugati országokban is jelen van.