A forgatókönyv szerint Nicolas Sarkozyt először az esti híradó sztárbemondója, Laurence Ferrari faggatja majd mintegy tíz percen át a franciákat leginkább foglalkoztató kérdésekről, a hírek után pedig az államfőnek egy órája van arra, hogy az előre kiválasztott nézők által feltett kérdésekre válaszoljon.
A TF1 vezetése hangsúlyozza, hogy a tizenegy néző, hat férfi és öt nő, a társadalom legkülönbözőbb rétegeit képviselik, közülük öten vidékiek, hatan pedig Párizs külvárosaiban élnek, és az általuk felteendő kérdéseket nem egyeztették előre az államfővel.
Az ellenzéki pártok és lapok azonban úgy vélik, az esemény a legnagyobb kereskedelmi csatorna "szervilizmusát", azaz szolgalelkűségét bizonyítja, a műsor, sajátos jellege miatt pedig valójában "méretre szabott lehetőség" az államfő számára, aki éppen az ilyen, spontán műfajokban szokott jól teljesíteni.
A bírálók szerint az, hogy a rendhagyó beszélgetésre alig két hónappal a helyhatósági választások előtt kerül sor, nyilvánvalóan a választók közvetlen befolyásolását célozza, a közvélemény-kutatások ugyanis a kormányzó jobboldal vereségét vetítik előre, Nicolas Sarkozy népszerűsége pedig a 2007 júniusában történt megválasztásakor mért 63 százalékról mára mindössze 32 százalékra apadt.
Egy friss felmérés ugyanakkor azt mutatja, hogy az emberek nagy várakozással tekintenek az államfői megnyilvánulás elé, és a megkérdezettek közel fele azt szeretné, ha Nicolas Sarkozy arról beszélne a legtöbbet, hogy miként szándékozik csökkenteni a magas munkanélküliséget.
"A franciák immár nem kételkednek abban, hogy az államfő képes kezelni a gazdasági válságot, azt viszont már kevésbé értik, hogy pontosan melyek a politikai prioritásai" - magyarázta a sajtónak a társadalom dilemmáját a hét végi közvélemény-kutatást készítő intézet igazgatója.