Németországban Bad Arolstein fürdőváros nevét nem annyira egészségügyi adottságai miatt ismerik, hanem az ott létesített levéltárról, ugyanis archívumában tárolják a II világháború alatt a koncentrációs táborokba hurcolt emberek adatait.
Az adattár korábban a világháborús szövetségesek fennhatósága alatt állt, jelenleg a levéltár a holokausztáldozatok dokumentumainak
összegzésére specializálódott International Tracing Service hatáskörébe tartozik. 1998 óta az archívum összesen 84,5 millió képet és dokumentumot szkennelt be.
Az összegyűjtött adatokba való betekintést azonban csak 2007 után engedélyezték kutatók számára. A müncheni Süddeutsche Zeitung beszámolt arról, hogy az International Tracing Service közel másfél évig tartó munkával a többi közt 350 ezer, a szövetségesek által vezetett úgynevezett CM1 kartotékot dolgoztak fel.
Ezek a dokumentumok információkat tartalmaznak azoknak a sorsáról, akiknek adatait a koncentrációs táborok, kényszermunkatáborok és fogolytáborok felszabadítása után rögzítették.
A dokumentumok koncentrációs táborokat túlélt emberek tanúvallomásait tartalmazzák és utalnak arra, hogy miért akarnak kivándorolni. A Süddeutsche Zeitung szerint az elmúlt hét során 2,3 millió új képet juttattak el a jeruzsálemi Jad Vasem múzeum, a washingtoni holokauszt múzeum, illetve a hasonló célból létesült varsói, luxemburgi és belgiumi központok kutatóihoz is.
A Bad Arolstein-i dokumentációs központ előtt még óriási feladat áll, mert fel akarja dolgozni a táborokat túlélő összes gyerek sorsára vonatkozó adatokat, a leveleket és további, általános dokumentumokat tartalmazó iratokat is.