Jean-François Copé azt ígéri, hogy legkésőbb két hét múlva nyújtja be indítványát, amely nemcsak az utcán, hanem az összes állami hivatalban megtiltaná a francia közvéleményt immár közel egy éve irritáló ruharadab viselését, és amely a várható heves viták miatt előreléthatóan csak ősztől lépne hatályba.
A radikális muzulmánokra jellemző, nemcsak a testet, hanem az arcot is eltakaró burka viselése erősen megosztja a francia politikai elitet, és bár a törvényi szintű szabályozást az ellenzéki szocialisták folyamatosan elutasítják, a baloldal sem egységes az ügyben. A kérdést egyébként először nem is jobboldali, hanem egy kommunista önkormányzati képviselő vetette fel, mondván: a jelenség kifejezetten aggasztó méreteket öltött a nagyvárosok bevándoroltak lakta negyedeiben.
A jogvédő egyesületek a nő megalázását látják e ruhadarab viselésében, egyes szocialista politikusok "börtönnek" nevezik, Nicolas Sarkozy pedig egy tavaly nyári beszédében egyenesen azt mondta: a burka nem szívesen látott viselet Franciaországban, mert az a nők alávetettségét jelképezi, ami ellentétes a köztársaság alapértékeivel. A bevándorlásügyi miniszter nemrég még tovább ment, és úgy fogalmazott, hogy az ominózus ruharadab ellentétes a nemzeti identitással.
A helyzetet egyébként súlyosbítja, hogy az eddig megjelent információk szerint a fátylat viselő nők jelentős része alig beszél franciául, a bevándorolt muzulmán férfiák körében ugyanis bevett szokás, hogy muzulmán földről "hoznak" maguknak feleséget. Márpedig a jogvédők szerint mindez kettős rabságot eredményez az érintettek számára: nemcsak a ruhájuk, hanem nyelvtudásuk hiánya is elzárja őket a többségi társadalomtól, miközben teljes függőségbe kerülnek férjüktől és annak családjától.
Nem véletlen, hogy Jean-François Copé nem csupán az arcot eltakaró öltözetet viselőket, hanem azokat is büntetni akarja, akik arra kényszerítik a muzulmán nőket, hogy ilyen ruhát vegyenek fel.