A berlini kormány adatvédelmi biztosa szerint az alkotmánybírák komoly dilemma előtt állnak: egyik oldalon az Európai Unió megkívánja a jogi előírások átvételét, a másik oldalon viszont figyelembe kell venniük a német alaptörvényeket is.
A nemzetközi terrorizmus elleni harc jegyében az Európai
Unió elrendelte, hogy a tagállamok gondoskodjanak a távközlő szervek fokozottabb ellenőrzéséről. Ennek alapján 2007-ben a német képviselőház törvényben kötelezte az internetszolgáltatókat, valamint a telefontársaságokat, hogy minden elektronikus üzenetre vagy telefonhívásra vonatkozó adatot fél évre tároljanak, és szükség esetén tegyenek hozzáférhetővé a bűnüldöző szervek számára.
A törvény életbe lépése után a több kisebb mobiltelefon-társaság új berendezések beszerzésére kényszerült, hogy tárolni tudja valamennyi távbeszélgetés időpontját, sőt az egymással kapcsolatba lépő személyek helyi meghatározását. Ezt adatvédők már úgy fogták fel, a hatóságok arra is kíváncsiak, hogy helyileg honnan hívja fel valaki ismerősét és a hívott fél éppen hol tartózkodik.
Az alkotmánybírósághoz benyújtott keresetükben, amelyet közel 35 ezren írtak alá, első sorban azt firtatják, hogy mennyiben egyeztethető az alkotmányban szavatolt adatvédelemmel a polgárok magánbeszélgetéseire, illetve az internet útján továbbított személyes üzeneteire vonatkozó adatok fél évre történő tárolása.
A kereset aláírói között szerepel a nemrég hivatalba lépett kormány szabad demokrata párti igazságügy minisztere is, aki még ellenzéki képviselő korában is élesen bírálta a polgárok indokolatlan átvilágítását célzó törvényt.
A rendőrök szakszervezetének vezetője viszont arra hivatkozott, hogy ez a törvény hozzásegítette a nyomozó szerveket a bűncselekmények eredményesebb felderítéséhez, illetve terrorcselekmények megakadályozásához. A karlsruhei alkotmánybíróság döntése tavaszra várható.