eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

Óriási kölcsön a francia jövőért

Az előzetes várakozásoknak megfelelően Franciaország 35 milliárd eurós, mai árfolyamon több mint 950 milliárd forintnak megfelelő kölcsönt vesz fel saját jövőjének finanszírozásához. Ezt Nicolas Sarkozy jelentette be hétfőn, hangsúlyozva, hogy a legnagyobb összeget, összesen 11 milliárd eurót a felsőoktatásra és az ahhoz kapcsolódó kutatásokra fogják fordítani.

Amint arról az InfoRádió korábban beszámolt, a "nagy hitelnek" nevezett kölcsönfelvétel gondolatát maga a francia államfő vetette fel még júniusban, és a legfontosabb cselekvési irányok, befektetések meghatározására egy huszonkét tagú bizottságot állított fel, melynek vezetésével két egykori miniszterelnököt bízott meg, és amely novemberre állította össze jelentését.

A végső döntést Nicolas Sarkozynek kellett meghoznia, aki rábólintott a testület által javasolt 35 milliárd eurós összegre, a felsőoktatásra és a kutatásra azonban az eredetileg ajánlott 10 milliárdot további egy milliárddal megemelte, mondván: "azt akarjuk, hogy nálunk működjenek a világ legjobb egyetemei". A pénznek egy részét a "kiemelkedő" egyetemek működését finanszírozó alapítványok feltőkésítésére fordítják, az oktatásra pedig külön 500 millió eurót szánnak.

Nicolas Sarkozy 5 milliárd eurót "utalt ki" a megújuló energiákkal kapcsolatos befektetésekre, és bár ennek az összegnek a felét a negyedik generációs atomerőművek fejlesztésére fordítják, az államfő azzal is igyekezett jelezni az alternatív energiaforrások iránt tanúsított állami figyelmet, hogy bejelentette: az eddig kizárólag a nukleáris energiával foglalkozó atomenergia ügynökséget a jövőben atom- és megújuló energia ügynökségnek fogják nevezni.

A biotechnológiai és az egészségügyi szektor fejlesztésére összesen 2,5 milliárd eurót, az iparra, ezen belül a kis- és közepes vállalatok beruházásainak ösztönzésére 6,5 milliárdot, a digitális gazdaság fejlesztésére pedig nem kevesebb, mint 4,5 milliárd eurót irányoznak elő. A fennmaradó 22 milliárdot pedig végül nem az állampolgároktól, hanem a pénzpiacokról szerzik be, az előbbi megoldás ugyanis egymilliárd euróval drágítaná meg a műveletet.

Az államfő azt is bejelentette, hogy a "nagy hitel" több mint egyharmadát, egészen pontosan 13 milliárd eurót abból az alapból biztosítják majd, amelyből a gazdasági válság kirobbanásakor a bankokat támogatták meg, és amelybe a pénzintézetek folyamatosan fizetik vissza - kamatostól - az állami segélyt.

Nicolas Sarkozy azt mondta, az előirányzott összeg számításaik szerint további 25 milliárd eurót fog mozgósítani az európai piacokon, ami azt jelenti, hogy a befektetések összege valójában eléri a 60 milliárd eurót. A pénzek elköltését szigorúan nyomon követik - figyelmeztetett az államfő, egyben bejelentve, hogy e célra egy úgynevezett befektetési biztost nevez ki a nemzetközi hírű könyvvizsgáló, René Ricol személyében, aki korábban a bankok és a vállalatok közötti hitelmediátori szerepet töltötte be, és aki közvetlenül a miniszterelnöknek tartozik majd jelentést tenni.

Az államfői bejelentésre reagáló ellenzéki szocialisták vezetői alapvetően jó ötletnek tartják a beruházások, fejlesztések ösztönzését, ám az ország túlzott eladósodásától tartanak mondván, a jövő évi költségvetési hány várhatóan a rekordnak számító 8,5 százalékon tetőzik, miközben az államadósság - a nagy hitelt nem számítva - eléri a bruttó nemzeti össztermék 84 százalékát.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

A világbajnok BMX freestyle-os néhány évre abbahagyta a versenyzést, de amikor a sportága bekerült az olimpiai programba, hamar visszatért. A népszerű influenszer az InfoRádióban elmondta: a BMX freestyle-ban nem lehet előre jósolni vagy esélyeket latolgatni, sok tényezőtől, körülménytől függ, hogy sikerül egy-egy verseny, de a kvótaszerzés lesz a célja a júniusi, budapesti olimpiai selejtezőn.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×