Amint arról az InfoRádió korábban beszámolt, a "nagy hitelnek" nevezett kölcsönfelvétel gondolatát maga a francia államfő vetette fel még júniusban, és a legfontosabb cselekvési irányok, befektetések meghatározására egy huszonkét tagú bizottságot állított fel, melynek vezetésével két egykori miniszterelnököt bízott meg, és amely novemberre állította össze jelentését.
A végső döntést Nicolas Sarkozynek kellett meghoznia, aki rábólintott a testület által javasolt 35 milliárd eurós összegre, a felsőoktatásra és a kutatásra azonban az eredetileg ajánlott 10 milliárdot további egy milliárddal megemelte, mondván: "azt akarjuk, hogy nálunk működjenek a világ legjobb egyetemei". A pénznek egy részét a "kiemelkedő" egyetemek működését finanszírozó alapítványok feltőkésítésére fordítják, az oktatásra pedig külön 500 millió eurót szánnak.
Nicolas Sarkozy 5 milliárd eurót "utalt ki" a megújuló energiákkal kapcsolatos befektetésekre, és bár ennek az összegnek a felét a negyedik generációs atomerőművek fejlesztésére fordítják, az államfő azzal is igyekezett jelezni az alternatív energiaforrások iránt tanúsított állami figyelmet, hogy bejelentette: az eddig kizárólag a nukleáris energiával foglalkozó atomenergia ügynökséget a jövőben atom- és megújuló energia ügynökségnek fogják nevezni.
A biotechnológiai és az egészségügyi szektor fejlesztésére összesen 2,5 milliárd eurót, az iparra, ezen belül a kis- és közepes vállalatok beruházásainak ösztönzésére 6,5 milliárdot, a digitális gazdaság fejlesztésére pedig nem kevesebb, mint 4,5 milliárd eurót irányoznak elő. A fennmaradó 22 milliárdot pedig végül nem az állampolgároktól, hanem a pénzpiacokról szerzik be, az előbbi megoldás ugyanis egymilliárd euróval drágítaná meg a műveletet.
Az államfő azt is bejelentette, hogy a "nagy hitel" több mint egyharmadát, egészen pontosan 13 milliárd eurót abból az alapból biztosítják majd, amelyből a gazdasági válság kirobbanásakor a bankokat támogatták meg, és amelybe a pénzintézetek folyamatosan fizetik vissza - kamatostól - az állami segélyt.
Nicolas Sarkozy azt mondta, az előirányzott összeg számításaik szerint további 25 milliárd eurót fog mozgósítani az európai piacokon, ami azt jelenti, hogy a befektetések összege valójában eléri a 60 milliárd eurót. A pénzek elköltését szigorúan nyomon követik - figyelmeztetett az államfő, egyben bejelentve, hogy e célra egy úgynevezett befektetési biztost nevez ki a nemzetközi hírű könyvvizsgáló, René Ricol személyében, aki korábban a bankok és a vállalatok közötti hitelmediátori szerepet töltötte be, és aki közvetlenül a miniszterelnöknek tartozik majd jelentést tenni.
Az államfői bejelentésre reagáló ellenzéki szocialisták vezetői alapvetően jó ötletnek tartják a beruházások, fejlesztések ösztönzését, ám az ország túlzott eladósodásától tartanak mondván, a jövő évi költségvetési hány várhatóan a rekordnak számító 8,5 százalékon tetőzik, miközben az államadósság - a nagy hitelt nem számítva - eléri a bruttó nemzeti össztermék 84 százalékát.