Az athéni tőzsdeindex zuhanással, a szakszervezeti vezetők pedig harcias szólamokkal fogadták Papandreu görög miniszterelnök hétfői beszédét, amelyben kemény megszorító intézkedéseket jelentett be, és közölte, hogy fokozni fogja a korrupció elleni harcot.
A nemzetközi pénzpiacok egy ideje már rizikósnak tartják Görögországot, amelynek adóssághelyzete miatt más megszorult országokat is néha vele egy kalap alá vesznek az óvatos befektetők. Az esetleges görög fizetésképtelenség miatti aggodalmak nyomán 255 bázispontra emelkedett az Európában viszonyítási alapnak tartott német államkötvény és a tíz éves lejáratú görög állampapírok hozamának különbsége.
Papandreut mindkét nagy érdekcsoport ellenséges lépésekkel vádolja: a görög miniszterelnök például közölte, hogy a súlyos adóssághelyzet ellenére, a közalkalmazottak jövőre fizetésemelést kapnak. Annak dacára azonban, hogy 90 százalékos adót vetett ki a bankárok prémiumára, és a magáncégeknél megtiltotta a vezetői prémiumokat, a szakszervezetek harcra készülnek. A befektetők pedig beszéde után is szabadulni próbáltak a görög állampapíroktól.
Bár Görögország az eurózóna tagja, nemzeti össztermékéhez viszonyított államadóssága a négyszerese annak, ami az eurótagság feltétele, és amit például az EU új, kelet-európai tagjaival keményen betartatnak. Papandreu azt ígéri, hogy egy év alatt 12,7 százalékról, 4 százalékra faragja le a deficitet, azzal, hogy úgymond "visszafogja a pazarlást".
Az athéni kormány lépései nyomán jövőre szinte alig vesznek majd fel új dolgozókat, ezzel párhuzamosan keményebben fellépnek az üzemanyag-csempészet és az ingatlanspekuláció ellen, és júniusban jelentik be az összeomlás szélére került nyugdíjrendszer reformját.
Becslések szerint a görög államadósság hamarosan a GDP 124 százalékával lesz egyenlő, ami a legmagasabb arány az eurozónában. Emiatt a görög állampapírokat a múlt héten leminősítette az egyik hitelminősítő intézet, és hasonló lépéssel fenyeget a Standard & Poor's is.