Azt a tény, hogy Dubaj egy vallási ünnep, és azzal járó tőzsdeszünet előtt jelentette be fizetési gondjait, csak tovább fokozza a bizalmatlanságot. "Nehéz elképzelni a konkrét információ hiányában, hogy csak egy elszigetelt eseményről lenne szó" - mondta egy alkusz.
A befektetők a muzulmán Eid és az amerikai Hálaadás ünnepe miatt úgy reagáltak, hogy a pénzt inkább a biztonságosabb állampapírokba vitték át Dubajból. A német 10 éves lejáratú államkötvény hozama - amit európai viszonyítási alapnak tartanak - egy százalékot csökkent, a londoni tőzsdeindex több mint három százalékot veszített értékéből.
A pénzügyi papírok értékcsökkenése meghaladta az öt százalékot. A Barclays Bank befektetői például pénteken arra ébredtek, hogy részvényeik nyolc százalékkal értek kevesebbet. Tokióban három százalékot csúszott le az index, Hongkongban pedig ötöt.
Az FT beszámolt arról, hogy a pénzügyi vihar középpontjában álló dubai ingatlancég, a Nakheel kötvényeseinek konferenciabeszélgetése megszakadt, mert annyian próbáltak betelefonálni. A Nakheel tulajdonosa a dubai fejlesztési cég, a Dubai World, és a cégnek januárban kellene fizetnie 3,5 milliárd dollárt kötvényeseinek.
Annak ellenére, hogy az emirátus kormánya azt állítja: a piacok várható reakciójának tudatában döntöttek, és próbálta nyugtatni a befektetőket, megnövekedtek a városállam fizetésképtelenségét övező félelmek. A dubaji tartozások fizetésképtelenségre kötendő biztosítása 60 ezer dollárral ugrott meg minden 10 millió dolláros egységre.
Mindezek nyomán kockázatosabbá vált a magyar és a görög államadósság, azaz az állampapírokba való befektetés is a befektetők szemében.