Az elnök az ügy nemzeti jellegét azzal is igyekezett aláhúzni, hogy a leendő kölcsönnel kapcsolatos stratégia kidolgozására külön testületet állított fel, melynek vezetésére két egykori miniszterelnököt, a jobboldali Alain Juppét és a szocialista Michel Rocard-t kérte fel.
A huszonkét tagú bizottság három hónap alatt készítette el jelentését, és azt jövő csütörtökön adja át az államfőnek. A dokumentumban a szakértők hangsúlyozzák: a hitelnek csak akkor van értelme, ha az arra szolgál, hogy felkészítse Franciaországot "a jövő kihívásaira" és "biztosítsa az átmenetet egy újfajta fejlődési modell felé".
E célból hét területet határoztak meg, amelyekkel a kormánynak kiemelkedően kell foglalkoznia. A felsőoktatás, valamint a hozzá kapcsolódó kutatások támogatására nem kevesebb mint tíz milliárd eurót (270 milliárd forint) javasolnak, melynek egy részét az egyetemek mellett működő, azok finanszírozására szolgáló alapítványok feltőkésítésére fordítanának. Ami mellesleg a francia felsőoktatás szerveződését az amerikai egyetemek mintájára szabná át.
A testület kiemelt támogatást javasol a digitális, valamint a biogazdaság fejlesztésére - ez utóbbi alatt egyebek mellett a gyógyszer- és egészségügyi kutatásokat kell érteni -, a környezetkímélő technológiák kidolgozására és bevezetésére, valamint a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kutatásokra és beruházásokra.
A fentiek mellett a "jövő városa" program keretében egy olyan alap létrehozását javasolják, amelyből az épületek, lakások környzetkímélőbbé tételét - azaz egyebek mellett hőszigetelését -, valamint a hatékonyabb és környezetkímélőbb településszervezés és közlekedés kialakítását finanszírozzák majd. A "jövő mobilitása" címszó alatt pedig azokról a pénzekről esik szó, amelyeket az elektromos gépkocsikat, a működésükhöz szükséges akkumulátorokat, valamint a "holnap" helikoptereit és repülőgépeit érintő kutatás-fejlesztésekre kell fordítani.
A Juppé-Rocard testület óva int attól, hogy a leendő hitel akármilyen kis részét működtetésre vagy fenntartásra fordítsák, és bár a pénzek elköltésének szigorú követését és ellenőrzését javasolják, azt újabb állami struktúra - például egy újabb minisztérium - felállítása nélkül kívánják megvalósítani.
A kérdésről valószínűleg februárban születik végleges döntés, az államfő ugyanis a nyári bejelentése alapján várhatóan három hónapot ad a Fillon-kormánynak, hogy a jelentést konkrét cselekvési tervvé alakítsa, illetve, hogy eldöntse: a javasolt pénzösszeget közvetlenül a francia állampolgároktól vagy a pénzpiacokról szerzi-e majd be.