A jó hír az, hogy több nagy európai gazdaság növekedésnek indult a hitel és gazdasági válság után. A rossz hír, hogy a gazdaságstimuláló programok olyan mértékben növelik az államadósságokat, hogy azok akár az egy évi gazdasági teljesítménnyel megegyező mértékre duzzadhatnak - figyelmeztet a Brüsszeli Bizottság.
Az EU végrehajtó szervének előző előrejelzése szerint az eurózóna államainak adóssága a GDP 84-88 százalékára nő a következő évben, az új prognózis azonban még sötétebb képet fest a jövőről.
Korábbi elemzések méltatták a nagy tagállamok gazdaságstimuláló csomagjait, mert azok sok ember munkahelyét megvédték azzal, hogy segélyekkel egészítették ki az alacsonyabb fizetéseket.
Ennek azonban az államkassza költekezése az ára, és úgy tűnik, Brüsszel arra figyelmeztet, hogy rövid időn belül vissza kell fogni az adakozást: ha nem történik "konszolidáció" azaz a kiadások visszafogása, akkor az adósság/GDP ráta 2014-re eléri a száz százalékot. Azaz, átlagban a tagállamok annyival tartoznak majd, mint amennyit egy évben megtermelnek.
Két évvel ezelőtt ez az arány még csak 67 százalék volt az eurózónában, de még így is meghaladta a valutauniós tagság feltételéül szabott maximum 60 százalékot.
A figyelmeztetések ellenére az EU-vezetők legutóbbi, október végi csúcstalálkozójukon megegyeztek abban, hogy egyelőre korai leállítani a költekezésen alapuló válságkezelő programokat.
A Bizottság számára készült tanulmány javaslata az, hogy az érintett országok a GDP-növekedésnél két százalékkal kevesebb közkiadást engedjenek meg maguknak. Különösen veszélyben van Görögország, Írország, Lettország, Spanyolország és Nagy-Britannia a megugró egészségügyi, illetve nyugdíjkiadások és a válság nyomán előállt magas költségvetési hiány miatt.