Nyitókép: Pixabay

Biodrónokat csinál a galambokból egy chipeket beültető orosz cégcsoport – fotó

Infostart
2026. február 7. 06:40
Egy orosz cég chipeket ültetett galambok agyába, hogy biodrónokat készítsen belőlük. A cég alapítója továbbmenne: emberek átprogramozását sem tartja kivitelezhetetlennek.

Egy orosz cég, a Neiry Group implantátumokat ültet be galambok agyába, hogy biodrónokat készítsen belőlük. A cég sajtóközleményei szerint ezeket a madarakat pilóta nélküli eszközökként tervezik használni − írta az Index a Meduza cikke alapján.

A biodrónokat először 2025. november 25-én tesztelték, az implantátummal ellátott galambok több kísérleti repülést hajtottak végre. A sajtóközlemények szerint

a vállalat már több tucat madarat látott el úgynevezett neurointerfésszel, amely közvetlen kapcsolatot teremt az idegrendszer és külső eszközök között.

Ezzel például ipari objektumok megfigyelését vagy keresését tudják elvégezni, de elméletben a biodrónokat katonai célokra is fel lehet használni, például az ellenség titkos megfigyelésére.

A cég képviselői ugyanakkor hangsúlyozták, hogy alapvetően békés célokra tervezik alkalmazni ezeket a galambokat. Egyelőre rövid távolságokon belül tesztelik a biodrónokat, de a fejlesztők hosszú távon akár több tíz kilométerre vetnék be őket.

Külsőre a „PJN−1 biodrónt” viszonylag könnyű megkülönböztetni egy közönséges galambtól, ugyanis a fejéből egy neurointerfész-kábel lóg ki, a hátán egy irányításhoz szükséges eszköz, amelyet napelemekkel működtetnek, a mellén pedig egy videokamera.

A madár agyába a Neiry saját fejlesztésű elektródáit ültették be, amelyek a madár hátán lévő stimulátorhoz csatlakoznak, az pedig az ott található kontrollerhez, ahová a repülési adatokat töltik fel. A stimulátor olyan impulzusokat küld, amelyek hatással van arra, hogy a madár milyen irányba forduljon. A rendszer pozicionálásához pedig többek között GPS-t alkalmaznak.

A cég megjegyezte, hogy a hagyományos drónokkal szemben a biodrónok előnye, hogy hosszabb ideig működnek, nagyobb távolságra tudnak repülni, és kisebb eséllyel szenvednek balesetet. Egyelőre azonban tanulmányok nem készültek arról, milyen működési elvvel irányítják ezeket a galambokat.