Bizonyos molekulák – például az aminosavak – kétféle változatban léteznek, amelyek egymás tükörképei. Az élő szervezetek azonban e két tükörkép közül csak az egyiket tartalmazzák. Hogy miként alakulhatott ki ez a fajta kémiai aszimmetria, az sokáig rejtély volt a kémikusok számára. Henri B. Kagan és Kenso Soai a 2026-os kémiai Nobel-díjat kapják e rejtély megoldásának felfedezéséért – írta közleményében a Nobel-bizottság.
Az élet kémiája homokirális – a kifejezés a „hasonló” és a „kéz” jelentésű görög szavakból ered –, ami azt jelenti, hogy a kezekhez hasonlóan minden aminosav két tükörképi változatban létezik, ám a sejtjeinkben található fehérjékben csak az egyik fordul elő. A másik a természetben ritkán lelhető fel.
A kémikusok sokáig keresték a választ arra, hogyan alakulhat ki a homokiralitás. Amikor olyan kémiai reakciókkal kezdtek kísérletezni, amelyek két tükörképi molekulát hozhatnak létre, a kémcsövekben mindig mindkét változatból egyenlő arányban kaptak. A kutatók azonban arra törekedtek, hogy e tükörképek közül csak az egyiket állítsák elő, mivel
az élőlényekkel kölcsönhatásba lépő molekulák – például a gyógyszerek – esetében csak az egyik tükörkép fejti ki a kívánt hatást.
A 2026-os kémiai Nobel-díj azokat a felfedezéseket ismeri el, amelyek lehetővé tették a tudósok számára, hogy olyan kémiai reakciókat irányítsanak, amelyek homokiralitáshoz vezetnek.
„Henri Kagan és Kenso Soai megoldást kínáltak egy több mint százéves kémiai rejtélyre: arra, hogyan alakulhat ki spontán módon a homokiralitás. Az általuk kidolgozott kémiai reakciók lenyűgözőek” – mondta Heiner Linke, a kémiai Nobel-bizottság elnöke.
Henri Kagan 1986-ban tette meg az első döntő lépést, amikor felfedezte a kémiai reakciók befolyásolásának egy új módját. Ez lehetővé tette számára, hogy az egyik tükörképből a korábban lehetségesnek véltnél többet hozzon létre.
Kenso Soai tette meg a következő lépést. Egy 1995-ben megjelent, meghatározó jelentőségű publikációban írta le, hogyan tervezte meg az első olyan kémiai reakciót, amely képes volt homokirális anyagot létrehozni. 2003-ban végül sikerrel járt: olyan reakciót mutatott be, amely során a két lehetséges tükörkép-módosulat közül kizárólag az egyik keletkezett.
Magán az életen kívül korábban senki sem érte el ezt az eredményt.
Henri Kagannak és Kenso Soainak köszönhetően ma már ismert, hogyan alakulhat ki a homokiralitás. Felfedezéseik döntő jelentőségűnek bizonyultak azon vegyészek számára, akik gyógyszergyártási célú reakciókat terveznek.