„Mindenképpen indokolt a történelmi jelző. 54 év után tért vissza az emberiség a Hold környezetébe, ráadásul úgy, hogy egy sor rekordot döntöttek meg. Például ember még soha nem volt ilyen messze a Földtől. Kár, hogy a választási hajrában egy kicsit talán kevesebb figyelem jutott ennek” – nyilatkozta Szabó Olivér Norton az InfoRádióban.
A csillagász szerint
az egész küldetés nagyon kockázatos volt, mivel rengeteg mindent ezúttal próbáltak ki először.
Emberekkel a fedélzetén most repült első alkalommal az űrhajó, és a visszatérési módszert is először tesztelték. A négy űrhajós lett a valaha volt leggyorsabban száguldó ember a történelemben. „Az Artemis 1 küldetés még ember nélkül zajlott és visszatérésnél nem volt minden rendben. Úgyhogy változtattak egy kicsit a módszeren, ezért voltak izgalmas pillanatok” – közölte a csillagász. Mint mondta,
az önmagában még nem számít furcsaságnak, hogy amikor az űrhajó belép a légkörbe, néhány percre megszakad vele a rádió-összeköttetés.
Ez azért van, mert az óriási, 40 ezer km/órás sebességgel érkező űrjármű előtt feltorlódik és plazmává alakul a levegő, ami blokkolja a rádiójeleket. „De nyilvánvalóan abban a négy percben tövig rágta az összes mérnök a körmét – tette hozzá Szabó Olivér Norton.
Az InfoRádió arra is kíváncsi volt, hogy az asztronautákat szállító Orion űrkapszula vajon többször felhasználható eszköz-e?
„Nem, ez sajnos egy régebbi technológia. Mind a rakéta, mind az űrhajó csak egyszer használatos. Viszont múzeumban majd meg lehet nézni, hogyha valaki szerencsés és arra jár” – mesélte a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza.
Ezzel kapcsolatban Szabó Olivér Norton azt is elmagyarázta, hogy a NASA miért tért vissza régebbi technológiához, miközben korábban már áttért az többször is felbocsátható űrrepülőgépekre.
Azokkal sok probléma volt.
Bár többször is felhasználhatóak voltak, de még így is nagyon sokba kerültek. Ráadásul az űrrepülőgépeken nem volt mentőkabin, aminek az lett a következménye, hogy két küldetésnek is tragédiával végződött. Viszont nagyon sok cég dolgozik már újrafelhasználható eszközökön. Példaként a Spacex-et említette a szakértő. Ez a vállalat fejlesztette ki a Dragon űrhajót, amivel Kapu Tibor is járt a kozmoszban. Azt is megemlítette, hogy ezekkel a cégekkel a NASA nagyon szorosan együttműködik. A holdkomp is – amivel majd az Artemis 4 küldetésén leszállnak – már újra használható konstrukció lesz
Szabó Olivér Norton szerint azonban a fejlesztésekbe gyakran a politika a beleszól. Mind az űrhajó, mind pedig a rakéta, létrehozását egyfajta gazdaságélénkítő csomagnak is fel lehet fogni. A programot úgy alakították ki, hogy az USA minél több államában szereljenek bele rendszereket, mert „annál jobban örültek a szenátusban”.
A következő lépés egyértelműen a Holdra szállás lesz. Ennek már ki is tűzték az időpontját, 2028-ra.
„Addig azonban nagyon sok elemzés vár még a mérnökökre. Valószínűleg teljesen szétszedik az Artemis 2 űrhajóját. Átnéznek minden olyan rendszert, amit a repülés alatt nem tudtak pontosan megvizsgálni” – hangsúlyozta a csillagász.
A NASA úgy tervezi, hogy jövőre, az Artemis 3 expedícióval, kipróbálják majd a holdkompot is.
De ezt csak a biztonságosabb, Föld körüli pályán fogják végrehajtani. „Utána, 2028-ban, tehát két év múlva startolhat az új évszázad első Holdra szállása. Négy ember indul majd a Holdra, és tervek szerint ketten szállnak le, ez lesz az Artemis 4” – ismertette a NASA elképzeléseit a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza.
Már abban az évben még egyet expedíciót küldenének fel, az Artemis 5-öt, amellyel már pedig
elkezdik egy állandó holdi kutatóbázis megalapítását
– mondta Szabó Olivér Norton. „Hogyha minden jól megy, a 2030-as években, ha arról beszélgetünk, hogy űrhajósok dolgoznak a Holdon, az pontosan annyira hétköznapi lesz, mint ma a gazdasági híreket hallgatni.”